Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Agrártudományi Egyetem, Gödöllő A gyűlésen megjelent Máthé Imre rektor is, hogy tájékoztassa a gödöllőieket az Országos Rektori Konferencia október 19-i üléséről, amelyen az egyetemek nagyobb önállóságát célzó javaslatokról és egyéb, már döntésre érett, szükséges változtatásokról hoztak határozatot. Rövid felszólalása végén Arany János Magányban című költeménye utolsó bekezdésének felolvasásával fejezte ki együttérzését és egyetértését diákjaival: „És vissza nem foly az időnek árja,/Előre duzzad feltarthatatlanul;/Csak szélein marad veszteg hínárja,/S partján a holt-víz hátra kanyarul./Bízvást!... mi benn vagyunk a fö sodorban,/Veszhet közölünk még talán nem egy:/De szállva, ím, elsők között a sorban,/Vásznunk dagad, hajónk előre megy!/” A gyűlés három tagból álló bizottságot hatalmazott fel arra, hogy pontokba foglalja a diákság követeléseit, amelyek mintájául a szegedi egyetemi ifjúságé és a Kertészeti Főiskolásoké szolgáltak. A pártbizottságon papírra vetett pontok közül az Erdély visszacsatolására vonatkozó követelés kimaradt.“04 A követeléseket tartalmazó összeállítást reggel Petrányi István DISZ titkár vitte be a DISZ központjába. Október 23-án délelőtt a gödöllői egyetemi ifjúság ismét gyűlést tartott, majd a déli órákban HÉV-re ültek valamennyien, hogy részt vegyenek a délutánra meghirdetett fővárosi felvonuláson. Az oktatókat körtelefon szólította fel arra, hogy ők is tartsanak a diáksággal, mert így visszatarthatják remélhetőleg a kilengőket. Budapest 23-án délelőtt 10-kor az egyetem budai részlegén is diákgyűlést tartottak. Kuthy Sándor professzort kérték fel, hogy elnököljön, ő azonban nem vállalta. Ekkor Gili János II. évest választották meg elnöknek. Az ülés hangulatát a Buda-pesti Építőipari Műszaki Egyetem hallgatói és oktatói által 22-én este összeállított és elfogadott felhívás adta meg. A 16 pont jelentősége csak az 1848-as márciusi iíjak 15 pontjához hasonlítható; már az 1. pontja is meghökkentően merész köve-telést tartalmaz: az összes szovjet csapatok azonnali kivonulását. A Siegler Gyula II. éves állattenyésztő által felolvasott felhívást a hozzászólók az agráregyetemre vonatkozó javaslatokkal egészítették ki (pl. a katonai oktatás idejét rövidítsék, s ennek jegyeit ne számítsák be az általános tanulmányi eredménybe.) E gyűlésen munkásküldöttség is részt vett. Megjelent továbbá a Petőfi Sándor Katonai Akadémiáról egy őrnagy, egy százados és egy főhadnagy s közölték, hogy a hagyományos magyar katonai egyenruhára és a szovjet csapatok azonnali kivonására vonatkozó követelésekkel egyetértenek. A tanulmányi osztály vezetője, Gábor György elmondta, hogy mint párttitkár, e követelések 80%-ával egyetért és javasolta, hogy az egyetemi felvételt a tanulmányi eredmény döntse el, továbbá, hogy a szakosítás később történjék: a három kar I. és II. évfolyamai együtt haladjanak azonos tanterv alapján, szakosítás csak a III. évfolyamon kezdődjék.204 205 A gyűlésen értesültek arról, hogy a Kertészeti Főiskolán megalakult a MEFESZ szervezete. E hírre a gyűlés is kimondta, hogy a pesti részlegen megalakult az agráregyetemi szervezet. A gyűlés után a részt vevők a Műegyetemre mentek. Itt érte őket a felvonulási tilalom feloldása. Ekkor értek a Petőfi Katonai Akadémia növendékei a műszaki egyetemhez, és felszólították a hallgatókat, hogy vonuljanak a Bem-szoborhoz. A menetben kezdetben szelídebb jelmondatokat skandáltak: „Munkás-paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek!” „Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!” A 204 SZIE Lt. R-461/57. II. C. I. 205 SZIE Lt. R-461/57. 2. biz. 209
