Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán- Összeállította Kissné Bognár Krisztina - * A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola iratai között igen csekély mennyiségben maradtak fenn az 1956-os forradalomnak főiskolai eseményeire vonatkozó dokumentumai. Néhány tantestületi ülésjegyzőkönyv mellett az 1956/57-es tanévről szóló beszámoló, valamint az 1957 tavaszán lefolytatott fegyelmi vizsgálat összefoglaló jelentései alapján tájékozódhatunk a történtekről. A Zeneakadémián az 1956/57-es tanév október 1-jén, a szokottnál is később indult a Liszt-verseny és a Bartók-fesztivál miatt. Október 23-án délelőtt a pártszervezet a pártközponttal, míg az igazgatóság a minisztériummal tárgyalt a tüntetésen való részvételről. A felsőbb hatóságok engedélyezték a kivonulást, így a hallgatók nagy része, a tanárok vezetésével csatlakozott a tüntető tömeghez. A forradalmi események következtében október 24-től szünetelt az oktatás a Főiskolán. November 1-jén iskolagyűlést tartottak, amelyen sor került a Forradalmi Bizottság megválasztására. A Bizottság elnöke Zathureczky Ede igazgató lett, a további 16 tag közé 5 tanárt, 8 hallgatót, 1 adminisztratív, 1 gazdasági és 1 fizikai dolgozót választottak meg titkos szavazással. A megválasztott forradalmi testület még ezen a napon megtartotta első ülését, ahol a legsürgetőbb kérdésekkel foglalkoztak. Menlevéllel láttak el két kommunista párttitkárt és egy tanárt. Tárgyaltak a rehabilitáció kérdéséről is: az eljárás megindításával egyetértett a testület, de a gyakorlati megvalósítást jogszabályi háttér hiányában nem kívánták megkezdeni. A tanév további folytatásról csak általánosságban határoztak (júliusig javasolt meghosszabbítás, tananyag, vizsgák csökkentése) Az iskolagyűlésen a választást követően Vavrinecz Imre felolvasta a Zeneművészek Szabad Szövetségének kiáltványát, majd Forrai István a MEFESZ Ideiglenes Bizottságának tagja is beszédet mondott. Forrásaink szerint november 1-jén zajlott le az egyetlen jelentős forradalmi megmozdulás a Zeneakadémián. Ezen a napon a hallgatóság egy része az utcáról betóduló tömeggel együtt 5900 ideológiai jellegű könyvet és brosúrát égetett el a könyvtár állományából. A forradalmi tevékenységet vizsgáló fegyelmi bizottság csak két hallgatóra tudta rábizonyítani a könyvégetésben való részvételt. A Forradalmi Bizottság működésének rövid időszaka alatt igazán jelentős tevékenységet nem tudott kifejteni. November 21-én tartott második ülésén elsősorban szociális ügyekkel foglalkoztak, valamint arról tárgyaltak, hogy december 1-jén vitassák meg a tanárokkal a lakáson való tanítás lehetőségét. A diákszállóban megalakult önkormányzattal együtt törekedtek a szállóban maradt hallgatók élelmezésének biztosítására, a rend és a nyugalom fenntartására. A fegyelmi vizsgálat megállapítása szerint ez oly mértékben sikerült, hogy „a Zeneművészeti Főiskola ifjúsága az októberi és novemberi napokban azok közé a ritka kollektívumok közé tartozott, amelyek nem fogtak fegyvert és az ilyen nemű felszólításokat határozottan elhárították maguktól.” December 6-án a Népművelési Minisztériumban a művészetoktatási osztályon a művészeti főiskolák vezetői és a forradalmi bizottságok elnökeinek részvételével megbeszélést tartottak. Az értekezleten a felsőoktatási intézmények autonómiájáról, a tanév folytatásáról, az oktatás egyes elemeinek átalakításáról, a következő tanévben bevezetésre kerülő reformok előkészítéséről tárgyaltak. A forradalmi bizottságok 165
