Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Kertészeti és Szőlészeti Főiskola A „Forradalmi Bizottság” nov. 3-án kelt jegyzőkönyvében leszögezte, a kitiltottakat az autonóm főiskola fegyelmi bizottsága illetve az illetékes bíróság úján vonják felelősségre. November 21-én bár a hatalom kérdése akkor már eldőlt, a „forradalmi Bizottság” a felelősségre vonással kapcsolatos álláspontját fenntartotta és erre vonatkozó határozatát a főiskola aulájában kifüggesztette. 4. / A „Forradalmi Bizottság” lezáratta a hallgatói és oktatói személyzeti szobákat, valamint a pártszervezet helyiségeit. A káderanyagok egy részét kiosztották, de nagy részét előzőleg kiválogatták, úgy, hogy abban csak azok az anyagok maradtak benne, amelyek a párttagokat lejáratták. Olyan estet is előfordult, hogy egyes elvtársak káderanyagát a „Forradalmi Bizottság” kiosztási utasítása ellenére megsemmisítették, mert abban döntően olyan feljegyzések voltak, amelyek az ellenforradalomban szerepet játszott dolgozóktól származtak és ezek a, forradalmi Bizottság” egyes tagjait is kompromittálták volna. 5. / A „Forradalmi Bizottság” átvette a főiskola irányítását és vezetését, háttérbe szorította a jog szerinti és törvényes igazgatót és olyan esetekben (személyügyi, pénzügyi stb.) is fenntartotta a döntés jogát, amely kimondottan az igazgató jogkörébe tartozott. 6. / A „Forradalmi Bizottság” tagjai és egyes dolgozók részéről súlyos fenyegetések hangzottak el a kitiltott és más elvtársakkal szemben: „Addig nem nyugszom meg, míg egyetlen moszkovita bérenc lesz a főiskolán” /Baráth Z./, „Aki belép a pártba, le lesz lőve” /Baráth Z./ „Akinek párttagsági könyv volt a kezében nem maradhat a főiskolán” /Lehoczki/. „Aki belép a pártba, azzal úgy fogunk elbánni, mint a nép ellenségével szokás” /Kozma Jenő/, „A kitiltottak idő kérdése, de elkerülnek a főiskoláról” /Kozma Jénő/, stb. A Bizottság a rendelkezésére álló tények alapján megállapította, hogy bár az ellenforradalom jelenségei, megnyilvánulási formái főiskolánkon is fellelhetők voltak, azonban az eseményektől bizonyos mértékig való elmaradás, nagyfokú óvatosság, egyes forradalmi bizottsági tagok nagyfokú higgadtsága és valószínűleg az időhiány megakadályozta azt, hogy súlyosabb cselekményekre kerüljön sor. Ugyanakkor az események nálunk is addig fejlődhettek, hogy más forradalmi bizottsági tagok jogtalan és szélsőséges ellenforradalmi követeléseknek adtak kifejezést. A Bizottság azt a tényt, hogy „Forradalmi Bizottság” alakult, valaki annak tagja, vagy éppen elnöke volt, önmagában nem tekinti elmarasztalásra alkalmas oknak. Határozatait kizárólag egyesek cselekedetei alapján hozza meg. A május hó 31-én és júniusl-én kelt jegyzőkönyvben foglalt megállapítások revíziója során, a Bizottság a következő határozati javaslatokat fogalmazta meg: 1./ Baráth Zoltán tanársegéd a Növénytani tanszéken. A forradalmi bizottság szervezése során a hallgatókkal szoros kapcsolatot tartott, s amikor felfegyverzésükre sor került /nemzetőrség/, közöttük mintegy parancsnoki helyet foglalt el katonai képzetlensége ellenére. A nemzetőrségi csoport fegyveres harcokban nem vett részt csak a Ferihegyi Repülőtéren egy vöröskeresztes szállítmány őrzését vállalta és a Főiskolán teljesített fegyveres szolgálatot a forradalmi bizottság utasítása szerint. Baráth Zoltán parancsnoki minőségében fegyveres harcra uszítást kétségtelenül nem végzett, sőt egyes heveskedő ifjakkal szemben csillapítóan avatkozott be. Élénk szereplése a Bizottság véleménye szerint, arra a közismert törekvésre vezethető vissza, amellyel mindig szerepelni igyekezett és kedvelte a nagyhatású kijelentéseket. 161
