Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Borsodi Csaba - Kissné Boglár Krisztina Kronológia Eötvös Loránd Tudományegyetem 1956. október 16. - december 4. 1956 október 16-20. Az egyetem hallgatói közül többen részt vettek Szegeden a MEFESZ első ülésein. október 21. DISZ értekezlet a bölcsészkarokon. (Egyetemi reformok, Farkas Mihály felelősségre vonásának követelése, határozat DISZ újjászervezéséről, Március 15-e Kör megalakításáról) október 22. Március 15-e Kör alakuló gyűlése. (12 pontos javaslat megfogalmazása, döntés a másnapi tüntetésen való részvételről) október 23. 9-/0*: AZ ELTE Rektori Tanácsának ülése (A délutáni megmozduláson az egyetem vezetése a diákokkal együtt vonul fel) 12h: gyűlés az Egyetemi Színpadon (ELTE Egyetemi Pártbizottság MDP KV-nak írt levelének ismertetése, a Rektori Tanács Döntésének ismertetése) A tüntetés betiltásának rádiós bejelentése után a rektor vezetésével 10-12 fős egyetemi küldöttség indul a pártközpontba, elérik a tilalom feloldását. 75*: Az egyetemi hallgatók az egyetem vezetőivel és oktatóival a Petőfi szobortól indulva részt vesznek a tüntetésen. A Bem térről a Kossuth térre vonultak, kisebb csoportok a rádiónál és a Sztálin szobornál is jelen voltak október 24. A Rádai utcai diákszállóban megalakult a diákbizottság, október 25. Este a Műszaki Egyetem Bartók Béla úti kollégiumában megalakult az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. A pesti bizottság vezetője Pozsár István, az ELTE Politikai Gazdaságtan Tanszékének tanársegéde lett. Az egyetem oktatóinak küldöttsége az Akadémia utcai pártközpontba indult az ELTE követeléseinek átadására. I. Tóth Zoltán, a Történettudományi Kar dékánja a pártközpontnál kitört lövöldözésben életét vesztette. október 26. A bölcsészkaron megalakult az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság október 28. Megalakult a bölcsészkaron és a jogi karon a nemzetőrség, az ELTE Jogi Karán pedig a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága. október 29. A jogi kari nemzetőrség megalakulása október 30. A Gazdasági Osztály Forradalmi Bizottságának megalakulása Jogi Kari Forradalmi Bizottság megalakulása október 31. ELTE Rektori Tanácsának ülése. (A Tanács az egyetem vezetését a karokon alakított forradalmi bizottságoknak és az ezekből alakított összkari egyetemi forradalmi bizottságnak adta át.) A Jogi Karon megalakult a Forradalmi Bizottság, amit tagjai ideiglenesnek tekintenek, november 2. Megalakult az Egyetemi Tanács Forradalmi Bizottsága.(Egyetemi Forradalmi Bizottság) A jogi kari Forradalmi Bizottság kiadja az épületből kitiltott professzorok listáját. november 3. A Budapesti Diákparlament ülése a bölcsészkaron. (Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság kibővítése, az Országos Egyetemi Forradalmi Diákbizottság megválasztása.) november 4. A szovjet intervenció után a bölcsészkari és a műegyetemi nemzetőrségek letették a fegyvert. A jogi kart rövid ellenállás után szintén elhagyták a nemzetőrök, november 8. A Természettudományi Karok Forradalmi Tanácsa bejelenti, hogy a kari ügyek intézését a korábbi állami vezetőknek adja vissza. 130
