Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Borsodi Csaba - Kissné Bognár Krisztiiül írt levelét ismertették, s közben érkezett a hír, hogy az ELTE Rektori Tanácsa határozatot hozott, amelynek értelmében az ELTE oktatói részt vesznek a felvonuláson. A Rektori Tanács október 23-i ülésén a következő határozatot hozta: “A rektori tanács foglalkozott az október 23-án délután 3 órára tervezett felvonulás kérdésével, és - mérlegelve a helyzet különféle oldalait - arra a meggyőződésre jutott, hogy bár a veszélyek, amelyek ilyen tömegdemonstrációból szükségképp adódnak, reálisak, ennek ellenére az ilyen tömegtüntetést megakadályozni nem lehet, és ez nem is volna helyes. Az egyetemi, állami szervek ez irányú beavatkozása csak szakadást idézne elő a hallgatóság és az oktatók, illetve az egyetem között, és az egyetemet nehezen javítható helyzetbe hozná. Éppen ezért az egyetem rektori tanácsa azt tartja helyesnek, ha az egyetem állami, párt- és DISZ-szervei egyaránt részt vesznek ezen a megmozduláson, és igyekeznek befolyásukat úgy érvényesíteni, hogy a helyes követelések irányába hasson és ne adjon teret sem jobb, sem bal felé semmiféle kilengésnek. Ezért a rektori tanács egyrészt helyesli azt, hogy a pártbizottság a megfelelő kari szervekkel való együttműködésben megszervezi ma déli 12 órakor a pártbizottság határozatainak ismertetését, és ilyen módon közreműködik a helyes közvélemény kialakításában, másrészt felkéri a dékánokat, biztosítsák a főgyűléseken és felvonuláson a hallgatók között minél több oktató részvételét, hogy ilyen módon is érvényesítsék józan befolyásuk a hallgatók véleményének kialakulására. A felvonuláson az egyetem vezetése - a rektorral az élén - részt fog venni.”164 A Rektori Tanács a jegyzőkönyvek tanúsága szerint kemény vitában hozta meg döntését a részvétel ügyében. Nem az volt a gond, hogy a tanács tagjai nem értettek egyet a tüntetés követeléseivel, sokkal inkább az, hogy féltették hallgatóikat. Kiszámíthatatlan volt a hatalom reakciója, szinte mindenki tartott az AVH provokációjától és egy esetleges véres leszámolástól. Az államhatalom köreiben egyesek még mindig abban a hitben éltek, hogy be lehet tiltani a tüntetést, s mikor Piros belügyminiszter ezt megtette, az ELTE vezetése a rektorral az élen a pártközpontba ment a betiltás feloldása végett. Ezt sikerült elérniük, így az eredeti terveknek megfelelően az egyetemi vezetőkkel az élen vonult fel az ELTE ifjúsága az október 23-i tüntetésen. A Bem-szobortól a hallgatók egy része a Kossuth térre vonult, kisebb csoportok azonban ott voltak a rádiónál, a Sztálin-szobor ledöntésénél. Másnap hajnalban a bölcsészkaron elkészültek az első forradalmi röplapok, amelyek a pillanatnyi helyzetet tükrözték. Olyan követelések fogalmazódtak meg, hogy “A központi vezetőség és a kormány azonnal adja ki a Tüzet szüntess! jelszót az ÁVH-soknak... Szólítsa fel a kormány a szovjet csapatokat, hogy 24 órán belül hagyják el a főváros területét.”165 A forradalom november 4-ig tartó időszakában az adott politikai helyzetnek megfelelően az ELTE hallgatói és oktatói folyamatosan készítettek újabb és újabb röplapokat, amelyek tájékoztató jellegűek voltak. Az egyetemen gyakorlatilag október 24- től szünetelt az oktatás a rendkívüli helyzetnek megfelelően. Az oktatói kar és a hallgatóság is a kibontakozást és követeléseinek teljesítését várta, és aktívan vett részt a forradalom budapesti eseményeiben, sokszor kezdeményezőként. A rendkívül átláthatatlan események közepette a bölcsészek és a többi kar hallgatói, oktatói olyan helyzetbe kerültek, hogy aktív résztvevői, alakítói lehettek az eseményeknek. Az események szereplőinek visszaemlékezései, a későbbi megtorlások során felvett jegyzőkönyvek tanúsága szerint az egyetemi hallgatókra az új államhatalom számított. A jól szervezett egyetemistákra az utca békéjének helyreállításánál szükség is volt. Ebben az ELTE hallgatói is jelentős szerepet vállaltak. A forradalom lendületében október 25-én megalakult az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság a műegyetem Bartók Béla úti 164 ELTE Lt. Rektori Hivatal 1/i. Bizalmas iratok 1956 165 1956 plakátjai és röplapjai. Bp. 1991. szerk.: Izsák Lajos - Szabó József- Szabó Róbert 53. p. 124
