Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Molnár László Bem-szobortól egy részük visszatért az ELTE Gólyavár épületébe, ahol az orvosvitát tartották, a többiek részt vettek az utcai eseményekben (Sztálin-szobor ledöntése, Rádió ostroma, parlamenti nagygyűlés). A több mint négyórás vita az egészségügy számos alapvető problémáját érintette. A hozzászólók súlyos kritikával illették többek között az orvoskamara helyett létrehozott Orvos és Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetét, de az MTA-t vagy a Magyar Vöröskeresztet is. A meghívottak közül nem ment el az egészségügyi miniszter és az egyetem rektora. Helyette az ülés levezetésére az Általános Orvoskar dékánja, a diákok közt népszerű Babies Antal professzor vállalkozott. A jelenlévő Rusznyák István professzor, az 1. sz. Belklinika igazgatója, az MTA elnöke az elhangzottak súlya alatt megtörve távozott. A heves vitára végül a közeli Rádiónál kitört lövöldözés tett pontot. Ide hozták be a tűzharc egyik első áldozatát, egy nyakon lőtt fiatalembert, aki két percen belül meghalt.123 29-én az egyetemen megalakult az Orvosegyetem Forradalmi Bizottsága Pataki István docens, Prágay Dezső tanársegéd és Jankó Béla orvostanhallgató vezetésével. Egyben át is vették az egyetemi ügyek irányítását, ami annál könnyebb volt, mert a rektor a forradalom kitörése óta egyáltalán nem jelent meg irodájában, azzal csak telefonkapcsolatot tartott. Hasonló forradalmi bizottságok az egyetem több pontján is létrejöttek. Ezek a helyi hatalmi szervek meglehetősen öntevékenynek bizonyultak. A legsürgősebb feladat a gyógyszer- és kötszerellátás megszervezése, illetve a mentési munkában való részvétel volt, hiszen már 23-a estétől folyamatosan özönlöttek a sérültek az egyetemi klinikákra. A hallgatók, különösen a felsőbb évesek közül olyan sokan jelentkeztek szolgálatra a hirtelen túlterhelt klinikákon, hogy jó részüket már nem is tudták feladattal ellátni, így ők más kórházakhoz fordultak. Többen kerültek a mentőkhöz, vagy közvetlen „frontszolgálatot” vállaltak egy-egy felkelő csoport mellett.124 A mentés egyáltalán nem volt veszélytelen feladat, miután 23-án este a Rádiónál körülzárt ÁVH-s őrségnek mentőautókon125 próbáltak meg utánpótlást eljuttatni kívülről, így ettől kezdve a vöröskeresztes kocsikat mindkét oldalról célpontnak tekintették, aminek számos mentős esett áldozatul. Az egyetemi forradalmi bizottság megszervezte, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt nickelsdorfi lerakóhelyéről szállítsák egyenesen Budapestre az egészségügyi szállítmányokat. Ezeket az egyetem központjából osztották szét részben a klinikáknak, részben más budapesti közkórházaknak. A hatékonyságra jellemző, hogy pl. az Ortopédiai Klinikán a helyzet normalizálódása után az adományoknak köszönhetően még többlet is mutatkozott a műszerek, a gyógyszerek és a fehérnemű vonatkozásában. Raktárakat alakítottak ki, pl. a feloszlatott Testnevelési Tanszék tornatermében és a gazdasági épületben. Ezek őrzését, illetve a szállítmányok kísérését felfegyverzett diákokból álló nemzetőrség látta el. Fegyvereket kezdetben az egyetem Katonai Tanszékéről, az ELTE Lenin Intézetéből, az MHSZ-től126 és később a honvédség egyik budai laktanyájából kaptak, illetve szereztek. A bizottság egyes, politikai okokból szervezett tanszékeket feloszlatott, illetve átalakított. így a Marxista-Leninista Tanszéket, ami helyett, néhány oktató megtartásával, Társadalomtudományi Tanszéket szerveztek. Az Orosz Lektorátust Idegennyelvi 123 Ugyancsak itt, a Rádió épületénél esett el a forradalom első budapesti áldozata, Puskás Sándor orvostanhallgató, akit a Múzeum mögött, egy pádon ülve, tanulás közben ért a halálos lövés, amit a rádió őrségének egyik tagja adott le, akkor még valószínűleg riasztólövésnek szánva. 124 így Pb Bartalos Mihály, IV. éves orvostanhallgató, aki az első harcok idején a Corvin-közben látott el orvosi feladatokat. 125 Az ÁVH saját, BM-es mentőautókat használt erre a célra, amelyek külsőleg teljesen megegyeztek az Országos Mentőszolgálat kocsijaival, különbség csak a rendszámokban volt. 126 Magyar Honvédelmi Szövetség, paramilitáris állami szervezet katonaköteles fiatalok katonai előképzésére és ideológiai oktatására. 104
