Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
és átalakított épületében. Erre az időpontra már az akadémia teljes átköltöztetése is befejeződött. Az intézményt az úgynevezett akadémiai tanács irányította. A testület élén a tankerületi főigazgató állt, helyettese az akadémiai igazgató (a tulajdonképpeni tényleges irányító) volt. Rajtuk kívül a városi nemzeti iskola felügyelője és a tankerületi főigazgató által delegált akadémiai tanárok alkották az akadémiai tanácsot. A szervezeti felépítésnek ezt a rendjét a fentebb már említett 1784-es királyi tanügyi rendeletek írták elő az akadémiák számára. A szervezeti rendet meghatározó szabályokat az uralkodó két év elteltével módosította. Az új szabályozás alapelve a centralizáció és ebből következően az egyszemélyi vezetés erősítése lett. Ez azt vonta maga után, hogy az akadémiai tanács(ok) hatásköre szűkült, mig az akadémiai igazgató(k) intézkedési jogköre jelentősen tágult. A Pécsi Kir. Akadémián - más kir. akadémiákhoz hasonlóan - két karon (bölcseleti, jogi) folyt az oktatás. A jogi fakultásra azonban - szintén a kir. akadémiák tanulmányi rendjének megfelelően - csak a bölcseleti tanfolyam elvégzését követően lehetett beiratkozni. A tanulmányi idő mindkét karon - a kir. akadémiákon szokásos- két év volt. Az első akadémiai tanévben (1785/86) 9 tanár 86 diákot oktatott az induló pécsi felsőoktatási intézményben. A tanítási nyelve az 1787/88. tanév kezdetétől lett német, de a jegyzőkönyveket már 1787. jan. 21.-étöl ezen a nyelven kellett vezetni. A magyar tannyelvűség visszaállítása felé vezető út jelentős lépéseként értékelendő, hogy az 1790/91.: XVI. te. az összes közép- és felső iskolák számára engedélyezte, hogy a magyar nyelv tanítását, igaz csak rendkívüli tantárgyként tanrendjükbe itathassák. Az 1791. év végén királyi utasításra a helytartótanács elrendelte, hogy a magyar nyelv oktatását végző tanszékeket az akadémiákon a kari szervezettől elkülönítetten kell felállítani és a tanszékre kinevezendő oktató is kartól függetlenül köteles tevékenykedni. Pécsett az 1791/92. tanév decemberében kezdődött meg a magyar nyelv és irodalom tanszéken - az uralkodó által kinevezett tanár vezetésével - az oktató munka. A Pécsi Kir. Akadémia helyzete 1790-től bizonytalanná vált. Ez év április 24.-én, ugyanis Győr sz. kir. város magisztrátusa feliratban kérte az új uralkodótól, II. Lipót császár és királytól az akadémia visszaköltöztetését. Kérésük ekkor nem talált meghallgatásra. így 1792 őszén már Lipót utódát I. Ferenc királyt kérik a visszaköltöztetés elrendelésére. Ő erre 1794 tavaszán tett ígéretet, azonban ezt nem váltotta be. Ezért 1795 tavaszán Veszprém vármegye közgyűlése is kérte - Győr városát támogatva - a visszaköltöztetést elrendelő királyi utasítás mihamarabbi kiadását. Pécs eközben minden eszközt igénybe véve igyekezett 90
