Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)

II. Intézmények

2. Cs. és Kir. Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1850-1869)

1950-ben a császári kormány gazdasági tanintézet felállítását határozta el. Az óvári birtok új ura, Albrecht főherceg, a várkastélyt és bizonyos földterületet tanintézet céljára, éves fizetésért, átengedte az államnak, és lassan újra megindult az oktatás. 1869-ig kizárólag német nyelven oktattak. 1858-ra sikerült létrehozni a tangazdaságot, ahol színvonalas gyakorlati oktatás folyt. Ezekben az években került sor a hazai mezőgazdasági gépesítés megalapozására, a londoni iparmű kiállításról hozatott aratógépekkel. Jelentős volt a tudományos tevékenység is, nőtt a hallgatók érdeklődése a könyvtár iránt is.

3. M. Kir. Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1869-1874)

A kiegyezés után 1869 januárjában tárgyalások kezdődtek az osztrákokkal az intézet átvétele ügyében. A sikeres egyezkedés után a mosonmagyaróvári mezőgazdasági intézet a m. kir. Földmíves-, Ipar-, és Kereskedelmi miniszter kormányzata alá került és 1869-ben M. Kir. Gazdasági Felsőfokú Tanintézetté alakult át. Mivel a 150-170 főnyi hallgatóság kétharmada magyar volt, a német nyelvű oktatás mellett már magyar nyelven is oktattak.

Az alkotó- kutató légkör megteremtését szolgálta a Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állomás, a Meteorológiai Megfigyelő Állomás, a Vetőmagvizsgáló Állomás, a Növénytermesztési Kísérleti Állomás, az Állatgyógyászati Állomás, a Növényélet- és Kórtani Állomás, a Magyar Királyi Tejgazdasági Kísérleti Állomás, az Országos Növénynemesítő Intézet és a Vegyszerkísérleti Állomás felállítása.

1872-ben az anyaintézetből kivált a bécsi Mezőgazdasági Főiskola (ma Bécsi Mezőgazdasági Egyetem).

4. M. Kir. Gazdasági Akadémia (1874-1942)

1874. aug. 25-én kelt jóváhagyásával Ferenc József király, mivel a képzés magasabb szintű követelményeknek is megfelelt, a Tanintézetet, akadémiai címmel és szervezettel ruházta fel. Az intézmény ekkoriban a korszerű mezőgazdálkodás szellemi központja volt: az itt folyó kutatások nagyban segítették az agráripar fejlődését.

Az 1884/8. tanévtől kezdődően az oktatás kizárólag magyar nyelven folyt.

1906-ban a magyar felsőoktatás reformjának keretében 3 évre emelkedett a tanulmányi idő és a tanrendet is lényeges módosították a rangjában megerősített magyaróvári intézményben. A nagy hallgatói létszám szükségessé tette az iskola bővítését: 1912-ben új tanulmányi épületet emeltek.

82