Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)

II. Intézmények

A teológia 1854-ig működött, a két éves bölcsészeti tanfolyam az 1883-as középiskolai törvény nyomán szűnt meg, a jogi tanszék pedig a kolozsvári tudományegyetem megalapításával egyidőben fejezte be működését.

Szakirodalom:

AJ Összefoglaló, válogatott:- Kis Pál: A marosvásárhelyi református kollégium története = A Marosvásárhelyi református Kollégium Évkönyve az 1939-40. és 1940-41. iskolai évről. Marosvásárhely, 1941.40.- A marosvásárhelyi református kollégium diáksága 1653-1848. Bevezetéssel közzétette: Tónk Sándor. = Fontes Rerum Scholasticarum VI. Szerk. Keserű Bálint. Szeged, 1994.

Források jegyzéke:

C/ Forrásismertetés:

Archiva de Slal Tárgu-Muref (Marosvásárhelyi Állami Levéltár):- “A Marosvásárhelyi Református Kollégium Levéltára”

Az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltára:- “A Marosvásárhelyi Református Egyház Levéltára”

1. Beiratkozási foanyakönyvek:-1. kötet (1653-1715)- II. kötet (1702-1715)

2. A kollégiumi korszak aláírási jegyzőkönyvei (1716-1799)

3. Az alsóbb osztályok tanulóinak nyilvántartása (1777-1831)

4. Az extráneusok névsora (1838-1848)

Miskolc

Miskolc - Eperjesi Kollégium Jogakadémiája 1919-1949 Története:

Az Eperjesi Jogakadémia a város 1918. decemberi cseh megszállása után bizonytalan helyzetbe került. A cseh hatóságok csakhamar nyilvánvalóvá tették, hogy nem tűrik a magyar nyelvű oktatást és Magyarország számára nem hajlandók jogászokat képezni. így az Akadémiának nem maradt más választása, mint a menekülés. Miskolc hajlandó volt befogadni az intézményi. Az átköltözésre 1919. márciusában került sor, ami elé a cseh hatóságok nem gördítettek akadályt. Az akadémia hamar megtalálta helyét Miskolc kulturális és társadalmi közéletében, a megtelepedéssel járó kezdeti nehézségeket viszont nagyban növelte az állami támogatás megvonása 1921-ben. Az új kultuszminiszter, gr. Klebelsberg Kunó ugyanis elvi okokból sem kívánta fenntartani az egyházi keretek között folyó jogászképzést. Noha a VKM ezen álláspontja és törekvése Klebelsberg után is fennmaradt, az egyházak és az érintett városok fellépése nyomán nem tudott érvényre jutni. így a végbevitt reformok “csak” az államvizsgáztatás és a doktori cím adományozásának jogát vonták el a jogakadémiáktól. A

79