Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
A neoabszolutizmus idején a kecskeméti főiskola válságba került. A szabadságharc bukását követően megszűnik a jogi kar. A főiskola pedig egy 1852. júl. 1-ei superintendentiális oktatási bizottmányi határozat nyomán teologico-pedagógia tanintézetté alakul át. Az új tanintézet pedagógiai részlegét az 1855/56. kezdetével Nagykőrösre helyezik át. Az 1859/60. tanév végén pedig - szintén egyházkerületi döntéssel - a teológusképzést is megszüntetik Kecskeméten. A fenti döntések azonban csak átmenetileg jelentik Kecskeméten a református felsőoktatás szüneteltetését. 1862. okt. 16-án az egyházkerületi gyűlés kimondja, hogy a pesti teológia, a nagykőrösi praeparandia (tanítóképző) és a kecskeméti jogakadémia, mint “három- egy iskola” szerves egészet képező superintendentiális főiskolát alkot, és mint ilyen élvezi az egyházkerület anyagi támogatását. Ezzel a döntéssel Kecskemét újból egy ref. felsőoktatási intézménynek adhat otthont. A három-egy főiskola felügyeleti hatóságaként a püspök és a főgondnok elnöklete közös igazgatóságot állítottak fel. A három-egy superintendentiális főiskola részeként működő kecskeméti ref. jogakadémia a kir. jogakadémiákkal teljesen azonos jogállású intézmény volt, így minden ezekre vonatkozó rendelet a kecskeméti jogakadémiára is kötelező érvényű volt. Ezek közé a rendeletek közé tartozott az 1874. máj. 4-i legfelsőbb elhatározás nyomán kiadott 1874. máj. 19- i keltezésű 12. 917 sz. VKM. rendelet, amely a kir. jogakadémiákat nyolc tanszékből álló, 4 éves képzési idejű állam- és jogtudományi karokká szervezte át. A kultusztárca felszólitotta az egyházkerületet, hogy amennyiben kecskeméti ref. jogakadémiát a kir. jogakadémiákkal egyenrangú tanintézetként kívánja működtetni, úgy azt a fenti VKM rendelet szellemében szervezze újjá. Ez igen jelentős többletköltséggel járt, aminek finanszírozására át kellett alakítani az akadémia fenntartótestületét. Abba az intézmény kiadásainak fedezéséből részvállaló városi törvényhatóság képviselője is bekerült. Ez az új finanszírozási rendszer és fenntartó testület továbbra is fenn tudta tartani az akadémia és a kir. akadémiák közti egyenrangúságot és egészen az 1924/25. tanévig változatlan maradt. Az ily módon megújuló akadémia élén 1875-től irányítótestület gyanánt az un akadémiai tanács állt, élén az elnökkel. A tanács tagjait a fenntartók választották, az elnököt pedig a tanács. A tanácstagok és az elnök megbízatása egyaránt három évre szólt. Az akad. tanárok fizetését kiegészítő államsegély 1924-ben történt megvonása és történeti Magyarország szétesése jelentős változásokat hozott a jogakadémia életébe. A fentiek hatására a magyarországi református egyház konventje úgy határozott - 1924. máj. 20- 21. ülésén -, hogy a kecskeméti ref. jogakadémiát egyetemes ref. jogakadémiává szervezi át. Az átalakított tanintézet vezetését egy un. kormányzóbizottságra ruházta. Az egyetemes 64
