Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Szakirodalom:- Szögi László: A temesvári és a kassai műegyetem létesítésének tervei 1918 előtt. ( In.: Tanulmányok a XIX.- XX. századi magyar felsőoktatás történetéből. Szerk.: Kiss József Mihály. Bp., 1991. 105-120. p.). A tanulmány jegyzeteiben megtalálhatóak az egyetemalapítási kísérletre vonatkozó levéltári anyagok őrzési helyei és jelzetei is. Kecskemét Református Jogakadémia Kecskemét 1836-1948 Története: A kecskeméti ref. egyházközség először a Dunamelléki ref. egyházkerület 1828. évi közgyűlésén vetette fel egy superintendetiális (egyházkerületi) főiskola Kecskemét székhellyel való felállításának gondolatát. A főiskola létesítését az egyházkerület is helyeselte és miután egy a közgyűlés által kiküldött bizottság Kecskemét városát a leendő tanintézet befogadására alkalmasnak minősítette a székhely ellen sem emelt kifogást. 1830-ban már elkezdődött Kecskeméten a majdani főiskola otthonául szolgáló épület kialakítása, amikor a nagykőrösi gyülekezet jelezte, hogy azonnal képes és kész megfelelő épületet a főiskola rendelkezésére bocsátani. A bejelentést követően a két gyülekezet között heves versengés indult a főiskola befogadásáért. F.zt az 1835. nov. 3-án kiadott 33. 589. sz. királyi rendelet zárta le. megerősítve a Kecskemét javára szóló egyházkerületi határozatot. Ezzel egyidejűleg a királyi rendelet a város ref. gimnáziumát líceumi rangra emelte. A fenntartóknak - azaz az egyházkerületnek és az egyházközségnek — meghagyta, hogy a fenntartási kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodásukat, annak elkészültét követően terjesszék fel uralkodói jóváhagyásra. Ez 1836. májusában megtörtént és még ugyanez év okt. 25-én 31. 018. sz. alatt a helytartótanács is megerősítette ezt. Ezzel a kecskeméti ref. főiskola létrehozása formailag is lezárult. Az 1835-ös uralkodói jóváhagyásban szereplő líceum megjelölés bizonyos aggályokat keltett ugyan aziránt, hogy a tanintézet valódi főiskola lett-e, de ezeket a királyi leirattal is szentesített szervezeti rend teljesen eloszlatta. Ez ugyanis az új főiskolát a már korábban működő ref. főiskolákkal (kollégiumokkal) azonos jogállásúnak ismerte cl. így Kecskeméten is három kar (bölcseleti, jogi, teológiai) kezdhette meg működését. A három karon az induláskor összesen négy tanszéken kezdődött el az oktatás. Közülük kettő bölcseleti, egy jogi, egy pedig hittudományi tanszék volt. A közép és a felsőfokú oktatás között Kecskeméten igen szoros kapcsolat állt fenn. A 2-2 esztendős jogi és teológiai tanfolyam ugyanis szervesen épült a 6 éves gimnáziumi képzésre. 63
