Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
lett az intézmény új hivatalos neve Győri Kir. Állam- és Jogtudományi Kar. Ekkortól élén akadémiai igazgató helyett már dékán állt. 1876 nov. 4.-én még megünnepelték az intézmény fennállásának 100. évfordulóját. A vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban már alig egy évtized múlva - 1888. okt. 8-án - a huzamos idő óta alacsony hallgatói létszám miatt takarékossági szempontokra hivatkozva a győri jogakadémia fokozatos bezárása mellett döntött. Ez az oktatás kimenő évfolyamok szerinti beszüntetését jelentette. Ennek megfelelően a Győri Kir. Állam- és Jogtudományi Kar végleges bezárására az 1891/92. tanév befej eztekor került sor. Szakirodalom: AJ Összefoglaló, válogatott:- Németh Ambrus: A győri királyi tudomány akadémia története. Győr. 1904 Források jegyzéke: C / Forrásismertetés: A megszűnt győri jogakadémia levéltári anyagát a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára őrzi. Vili. fondfocsoport 1. fond Győri Jogakadémia iratai (1776-1893), terjedelme 2,10 ifm. Gyulafehérvár - Naevenyed Gyulafehérvári-Nagyenyedi Református Kollégium 1622-1658, 1662-1896 Története: Bethlen Gábor (1580-1629) személyes ügyének és a vallási kérdésektől elválaszthatatlannak tekintette az iskolapártolást. Egyetemalapító szándéka szerint a gyulafehérvári kollégiumot 1622-ben az országgyűlés határozata alapján felsőfokú tanintézetté, akadémiává fejlesztette, majd a haláláig tartó nyolc évben hatalmas anyagi áldozatai és szívós szervező munkája révén sikerült megszilárdítania akadémiája helyzetét. A Collegium Bethlenianumban megfelelő képzettségű tanárokról is gondoskodott: a kollégium első igazgatója egy évig Martin Opitz, a jeles német filológus volt, tanárai közül többen a fejedelem nyugati akadémiákon taníttatott hazai ösztöndíjasai közül kerültek ki. A fejedelem élete utolsó napjaiban érkezett az akadémiára Herbomból Johann Heinrich Alstedt, aki 1629- től 1638-ig volt az akadémia vezetője. 1630-tól itt tanítottak a heidelbergi egyetem volt tanárai, Johann Heinrich Bisterfeld és Ludwig Philipp Piscator. Ők a következő két és fél évtizedben szilárd felsőfokú intézménnyé fejlesztették és külföldön is ismertté tették a gyulafehérvári kollégiumot. Bethlen az akadémia rendelkezésére bocsátotta saját gazdag könyvtárát “különb különb tudományokhoz tartozó gyönyörűséges jó könyvekkel” és halála 56
