Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Mária Terézia fia és utódja II. József központosító törekvései a tanügyet is érintették. Ezek az elképzelések öltöttek testet abban az 1783. nov. 28.-ai leiratban is, amely megszüntette az egyházmegyei papneveldéket és helyükbe országosan három ún. generális szeminárium felállítását rendelte Ezek székhelyéül az uralkodó Pozsonyt, Egert és Zágrábot jelölte ki. Az uralkodói leirat következményeként a Győri Kir. Akadémián is megszüntették a hittudományi kart. Egy újabb 1784. júl. 6-án kelt királyi rendelet a győri felsőoktatásra nézve még ennél is súlyosabb hatást gyakorolt. Előírta, ugyanis a győri akadémiai oktatásnak az 1784/85. tanév végeztével való megszüntetését, mivel egy ugyanez évi uralkodói rendelet értelmében kir. akadémia csak tankerületi székvárosban működhet. Az új összevont dunántúli tankerület székhelyéül az uralkodó pedig Pécs városát jelölte ki, így a kir. akadémiát haladéktalanul ide kellett átköltöztetni. Az intézmény 1785 novemberében kezdete meg oktatómunkáját kijelölt új székhelyén Pécsi Királyi Akadémia néven. A királyi akarat végrehajtása nyomán Győr majd két évtizedre felsőoktatási intézmény nélkül maradt. A város azonnal élénk lobbizásba kezdett egykori akadémiájának visszaszerzéséért, míg Pécs mindet elkövetett azért, hogy az ilyen irányú győri törekvéseknek gátat vessen. A versengést egy Győrnek kedvező uralkodói legfelsőbb elhatározás zárta le, amit a m. kir. helytartótanács 13. 493. sz. és 1802. jún. 23-án közzé tett határozata valósított meg. Ezek nyomán az 1802/03. tanévet már régi székhelyén és régi nevén kezdhette meg az akadémia. A visszaállított Győri Királyi Akadémián két tanfolyamon (bölcseleti, jogi) indult újra az oktatás. A még a Pécsre való átköltöztetést megelőzően megszüntetett hittudományi kar újbóli felállítására sem ekkor, sem a későbbiekben nem került sor. A régi helyre történt visszaköltözést követően az akadémia életébe meghatározó változásokat hozó év volt az 1806-os esztendő. Ezév nov. 4-én ad ki I. Ferenc király egy a hazai oktatási rendszert ismét átfogóan szabályozó rendeletet az un. második Ratio Educationis-t. A szabályozás két ponton érinti az akadémiai oktatást. Egyrészt a kir. akadémiák jogi tanfolyamain a képzési időt 3 évre emeli, másrészt az addig rendkívüli tárgyként előadott magyar nyelvet rendes akadémiai tantárggyá nyilvánítja. Más királyi akadémiákhoz hasonlóan természetesen a győri akadémia tanrendjét is második Ratio Educationis fenti módosító előírásait figyelembe véve alakítják át. A Napóleoni-háborúk harci eseményei következtében átmenetileg szünetel Győrben az akadémiai oktatás, mivel a francia császári haderő megszállja a várost. Az előadások felfüggesztését már ezt megelőzően - Győr franciák általi ostromakor - jún. 13-án elrendeli a tankerületi főigazgató. A tanítás újraindítására kevesebb, mint fél év elteltével (dec. 1-én) sor 54
