Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Győri Királyi Akadémia 1776-1892 Története: Győr első felsőoktatási intézménye az 1745-ben megnyitott jezsuita akadémia volt. A tanintézetben az indulástól működő hittudományi tanfolyam (kar) mellé 1747-ben egy bölcseleti tanfolyamot is szerveztek. A szerzetesrend 1773-as feloszlatását követően az akadémiát állami (királyi) ellenőrzés alá vonták, de vezetését és felügyeletét átmenetileg a győri püspökre bízták. Mária Terézia királynő 1776. aug. 5-én kelt rendeletével a győri akadémiát királyi akadémiává nyilvánította. Ebből következően az intézmény teljes mértékben állami ellenőrzés alá került. A kir. akadémia 1776. nov. 7-én nyílt meg. A királynő a magyarországi oktatás rendszerét átfogóan szabályozó 1777. szept. 22-én kiadott rendeletének - az első Ratio Educationis-nak - 25. §-ban megerősítette a már említett aug. 5.-ei uralkodói rendeletét, kimondva, hogy a dunántúli kerület kir. akadémiájának székhelye Győr legyen. A Győri Kir. Akadémia szervezeti-, tanulmányi- és beligazgatási rendjének kialakítása is természetesen a Ratio Educationis előírásait figyelembe véve történt. A kir. akadémia alapításától 3 karból (bölcseleti, jogi, hittudományi) állt. Megjegyzendő, hogy az akadémia fennállása során az oktatási szervezeti egységek megnevezésére egyaránt használták a kar illetve a tanfolyam megjelölést. Az új kir. tanintézetet 1778-ban nemesi konviktussal bővítették. A tanulmányi idő a bölcseleti és a jogi tanfolyamon 2, a hittudományin viszont 4 év volt. A kir. akadémia, mint írtuk állami (királyi) joghatóság alatt állt. Ezt a joghatóságot az uralkodó által kinevezett tankerületi főigazgató gyakorolta. A napi igazgatási teendőket az akadémiai igazgató látta el, aki egyúttal a tanintézetet irányító kollektív testület az un. akadémiai tanács elnöke is volt. Ezeket a feladatait, amint az előbbiekből kitűnik a tankerületi főigazgató alárendeltjeként látta el. Az akadémiai tanács tagjai közé tartozott - az igazgató mellett - a három kar senior-ja, az akadémiai exhorator (hitszónok), a helyi gimnázium igazgatója, a gimnáziumi tanári kar senior-ja és az akadémiai tanácsjegyző. Ez utóbbi tisztséget a történelem mindenkori akadémiai tanára viselte. A kir. akadémia tanártestülete az alapításkor 14 tagból állt. Közülük 5 a bölcseleti, 4 a jogi, 5 pedig a hittudományi tanfolyamon oktatott. Őket az akadémiai igazgató javaslatára a kir. tankerületi főigazgató nevezte ki. G\ör 53
