Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
azonban csak 1921-ben kerülhetett sor. Az önálló természettudományi fakultást pedig csak 1949-ben (!) állították fel. A oktatás megkezdésével párhuzamosan folyt az egyetemi épületek kialakítása is. A munkálatok csak két évtizeddel az alapítás után, 1932-ben fejeződtek be. Az építkezéseket Debrecen városa építési telek átengedésével és 5 millió korona összegű készpénzzel támogatta. Jelentős mecénási tevékenységet fejtett ki a tiszántúli ref. egyházkerület és a helyi ref. egyház is, vállalva a hittudományi kar személyi kiadásainak fedezését. Közvetve és közvetlenül is egyaránt fontos szerepet játszott az új egyetem életében a Debreceni Ref. Kollégium is. Az 1929/30. tanév kezdetéig -ekkor nyílt meg az első egyetemi intemátus - a kollégium diákjóléti intézményei biztosítottak kedvezményes szállást és étkezést az univerzitás hallgatóinak. Az egyetemre az induláskor kinevezett 28 professzor közül 17 korábban a kollégium akadémiai tagozatán oktatott, az akadémiai tagozat egyébként a tudományegyetemi képzés beindulásakor szűnt meg. A Debreceni m. kir. Tudományegyetem hivatalos nevét Debreceni Magyar Állami Tudományegyetemre változtatták, 1921-ben pedig felvette a jeles protestáns államférfi, egyházi vezető, egykori debreceni kollégista és a debreceni huszárezred volt parancsnoka gróf Tisza István nevét . Ezt követően új hivatalos neve m. kir. debreceni Tisza István Tudományegyetem lett. A debreceni m. kir. tudományegyetem fejlődése fennállása egész ideje alatt nem volt zökkenőmentes. Az 1930-as évek végén a megalakult 51 tanszékből 6 még mindig betöltetlen maradt és amint fentebb említettük az önálló természettudományi kar létrehozása sem történt meg. Mindezek mellett volt előrelépés is az egyetem fejlődésében. A pozitívumok között említhető az egyetem mellet felállított Tanárképző Intézet létrehozása, amelyről az 1924: XXVII. te. rendelkezett. A körülményekhez képest előrelépésnek tekinthető az is, hogy az 1928/29. tanévben a bölcsészeti kar keretei között már négy természettudományi tanszék is működött. Felsőoktatás- és művelődéspolitikai szempontból egyaránt jelentős és hasznos döntés volt 1927-ben az egyetem nyári szünidei tanfolyamainak megindítása. Nyári Egyetem néven, amelyen magyar nyelvi, történelmi, irodalmi és művészeti tárgyú kurzusokat tartottak. A debreceni tudományegyetem hallgatói létszáma 1918-ig tanévenként 300-500 fő között mozgott, ez a létszám 1920 és 1945 között 1000-1500 főre emelkedett. Az összlétszámon belül viszonylag magas volt a nőhallgatók aránya. A debreceni tudományegyetem orvosi karán női hallgatók aránya 20-25 %, a bölcsészetin 40-45 % volt. 47
