Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
húszas évek közepén a tanulmányi idő hat évre emelkedett. 1927-ben érem - és plakettművészeti, valamint színpadtechnikai osztály indult. A harmincas években a sorozatos tanulmányi reformok mellett az oktatás technikai színvonalának emelését szolgáló beruházásokra került sor (korszerű textilkémiai laboratórium, égetőkemencék, hímző- és varrógépek.) 1938-tól ismét folyamatosan napirenden volt a főiskolai rang megszerzésének ügye, de az újabb átszervezésre csak a második világháború után került sor, a felsőoktatás teljes átalakítása során. Szakirodalom: A/ Összefoglaló válogatott:- Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Főiskola életéből 1945-1983 Szerk. Bodor Ferenc Budapest, 1983.- Magyar Iparművészeti Főiskola Szerk. Gyarmati Judit Budapest, é.n.- Bolvári Takács Gábor: A művészeti főiskolák jogállásának alakulása Budapest, 1998. Források jegyzéke: B/ Segédletek:- Kissné Bognár Krisztina: A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltára Repertórium (1880- 1990), Budapest, 2001. A képzőművészeti felsőoktatás 1871 - 1945 Története: 1871. május 6-án miniszteri rendelettel alapították meg a Képzőművészeti Egyetem jogelődjét, amely az Országos Magyar királyi Miniarajztanoda és Rajztanárképezde elnevezéssel kezdte meg működését, a Rumbach Sebestyén utcában egy bérelt lakásban. A képzési idő ekkor három év volt. 1876-ben az iskola az Andrássy út és az Izabella utca sarkán lévő saját épületbe költözött. 1878-tól a rajztanár - és tanító jelölteknek vizsgáló bizottság előtt kellett számot adni tudásukról ahhoz, hogy oklevelet szerezhessenek. 1897-ben a rajztanárképzés és a művészképzés különválasztására került sor. A tanárjelöltek külön tanterv és órarend szerint folytatták tanulmányaikat. A művésznövendékek számára csak alapképzést nyújtott az intézmény, a növendékek külföldi akadémiákon vagy mesterek mellett bővítették tovább ismereteiket. A magasabb szintű művészképzés megvalósítására mesteriskolákat hoztak létre, híres művészek vezetésével. (1882: I. számú Festészeti Mesteriskola-Benczúr Gyula; 1897: II. számú Festészeti Mesteriskola -Lotz Károly; Szobrászati Mesteriskola - Stróbl Alajos, női növendékek festőiskolája - Deák- F.bner Lajos. 1905-ben Székely Bertalan lett a II. számú Festészeti Mesteriskola igazgatója). 1906-ban sokszorosító grafikai eljárások 38
