Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Nemzetgyűlés 1920 szeptemberében tárgyalta a Kar felállításáról előterjesztett törvényjavaslatot. Elfogadása után október 5-én a kormányzó és a miniszterelnök aláírásával életbe lépett az 1920. évi XXXI. törvénycikk, amely kimondta, hogy a felsőfokú közgazdasági képzés céljából Budapesten a magyar tudományegyetemek fakultásaival minden tekintetben egyenrangú kar állíttatik fel. A fakultás nevében viselte a tudományegyetemi kifejezést, de attól mégis független, önálló szervezettel rendelkezett, teljes jogú vezetője a dékán lett. A kar létrejöttével megszűnt a Budapesti Kereskedelmi Akadémia kétéves felsőbb, akadémiai tagozata, s az intézetbe olvasztották a Keleti Kereskedelmi Akadémiát, valamint az 1898-ban létesített Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézetet. A kar első szervezeti szabályzata szerint az oktatás négy szakcsoportban kezdődött meg: 1., Egyetemes közgazdasági szak 2., Mezőgazdasági szak 3., Kereskedelmi szak 4., Konzuli és külképviseleti szak. Az utóbbi nem bizonyulván életképesnek, hamar elmaradt a Kar szervezetéből. Az új egyetemi fakultás, illetve önálló egyetem létrehozása nagy vitákat váltott ki, amelyek a húszas évek végén, sőt a harmincas évek elején sem lanyhultak, fenntartva a bizonytalanság légkörét. A kormány már a húszas évek végén felvetette a kar és a műegyetemi közgazdászképzés egyesítésének gondolatát, a terv hosszas és éles viták után 1934-ben megvalósult. 1934 tavaszán az országgyűlés mindkét háza elfogadta a törvényjavaslatot, így 1934. június 2-án megjelenhetett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet létrehozó X. törvénycikk. Az öt karból és tíz osztályból álló egyetem egyik fakultása lett a közgazdasági és kereskedelmi, valamint a közigazgatási osztályból álló Közgazdaságtudományi Kar. Az egyesítés ellen mind a kar. mind pedig a műegyetem hallgatói tiltakoztak. Pedig az új egyetem létrehozásánál igyekeztek figyelembe venni a közgazdaságtudományi oktatás érdekeit, a megoldás mégsem lehetett kielégítő, mert az önállóság helyett csak egy másik egyetembe illesztették a kart. A képzés reformjának szükségessége a negyvenes évek elejétől kezdett megfogalmazódni, 1945 után érezhetően felerősödtek az ilyen irányú törekvések. Az 1946/47. tanév a reformértekezletek jegyében telt el, a pénzügyminiszter - takarékossági szempontra hivatkozva - a közigazgatási osztály fokozatos megszüntetésének szándékával állt elő. 27
