Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
II. Intézmények: Budapest Állatorvosi Föiskola/Egyetem 1787 - 1952 Története: A hazai felsőfokú szakoktatás kezdetei a 18. század második felébe nyúlnak vissza. A kor igényeihez alkalmazkodni kívánó felvilágosult abszolutista államnak nagy létszámban volt szüksége jogi, orvosi, közgazdasági, mezőgazdasági, mérnöki és nem utolsósorban állatorvosi ismeretekkel rendelkező állampolgárokra. A fenti igények kielégítésére Selmecbányán bányatisztképző iskola (1735), Szencen Collegium Oeconomicum (1763), a tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében mérnöki intézet, az ún. Institutum Geometricum (1782) alakult. Ez utóbbihoz hasonlóan a hazai állatorvosképzés megindítása is 11. József nevéhez fűződik. Az uralkodó 1786. december 12-én adta ki azt a rendeletét, amellyel a tudományegyetem orvosi karán állatgyógyászati tanszék felállításáról intézkedett. 11. József a tanszék első tanárává Tolnay Sándort nevezte ki. A császári rendelkezés értelmében, 1787. február 6-án jelent meg a Helytartótanács rendelete, amelyben részletesen szabályozták a tanszék feladatát. Tolnay kezdetben elméleti járványtant oktatott orvosok és sebészek számára. 1790-től a képzés kétszintűvé vált. az orvosok és sebészek részére járványtani (cursus epizootologiae). az alacsonyabb színvonalon álló, tanulmányaikat megfelelő előképzettség nélkül kezdő szakemberek részére lógyógyászati (cursus hippiatriae) tanfolyamokat tartott. Még a századforduló előtt a tanszék mellett állatgyógyintézet alakult, amely a gyakorlati klinikai feladatokat látta el, s egyben az alsóbb szintű kovácsmesteri és állatorvosi tanfolyam műhelyeként is működött. Ferenc József 1851. augusztus 10-én kelt rendeletével függetlenítette az intézetet az orvosi kartól. A Pesti cs. kir. Állatgyógyintézet önállósításával azonban nem járt együtt az oktatási rend korszerűsítése. Erre az első kísérlet 1854-ben történt. Egy ekkor kiadott rendelet a korábbi egyéves tanfolyam megszüntetéséről, ill. a hároméves tanfolyam bevezetéséről intézkedett. Az utóbbit azonban a megfelelő feltételek hiánya miatt 1857-ig elhalasztották, majd 1859-ben a tanulmányi időt 2 évben állapították meg. A beiratkozás feltételein is szigorítani kívántak, ez azonban nem járt sikerrel, továbbra is a betöltött 17. életév és az elemi iskolai végzettség maradt az intézménybe való bejutás feltétele. 1860-tól a német helyett a 21
