Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
Az 1956-os forradalom Zalatárnokon 373 ban, valamint követelte az Úr megszólításnak a bevezetését. Erősen kispolgári beállítottságú. Politikailag nem megbízható.” 1959-ben „népgazdasági érdekből” feleségével együtt Padárra helyezték. 1964-ban belépett az MSZMP-be. Később 1969-ig Baktüttösön tanító, majd iskolavezető, 1971-ig pedig a zalaegerszegi 407. sz. Szakmunkásképző Intézet tanára. Dolgozott az Oktatási Minisztérium 3. sz. Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyetteseként, majd 1977-1992-ig hivatásos pártfogóként tevékenykedett a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben Zalaegerszegen és Nagykanizsán. Tartalékos tiszti rendfokozatát 1991-ben kapta vissza. 1956-os szerepvállalásáért, valamint a forradalom és szabadságharc eszméinek ápolása érdekében végzett tevékenységéért a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 2006-ban emléklappal, 2010-ben emlékplakettel, 2015-ben pedig a „Forradalmunk Világító Lángja” emlékéremmel jutalmazta. Tagja volt a Veszprém majd a Zala Megyei Pofosznak. Elhunyt Ajkán 2017. március 15-én. HM HIM HLI KI Személyi okmány- gyűjtők anyagcsoportja 92978., MNL ZML MSZMP Fegyelmi ügyek, Elmont Gergely 1957., 1977., Elmont Gergely szóbeli közlése (2005) Kronológia: 209. ERDŐS ANTAL (Püski, 1926. május 14., anyja neve: Bognár Ilona) műhelyvezető. Nős, kétgyermekes zalatárnoki lakos. 1951 januárja óta MDP-tag. 1954. február 1-jén kezdett dolgozni a tárnoki gépállomáson. A forradalom alatt tagja volt a munkástanácsnak, tevékenységet azonban nem fejtett ki. Egy később keletkezett vizsgálati jegyzőkönyv szerint: ,,Az 1956- os októberi ellenforradalom idején harcos kiállással kommunista módra viselkedett.” 1957-ben bekapcsolódott a munkásőr mozgalomba. Káderlapja szerint: „Megbízható nyugodt józan gondolkodású. Egyetért a politikai helyzettel. Rokonai által nem befolyásolható.” 1958. május 5-én társadalmi tulajdonban elkövetett bűncselekményben való részvételéért kizárták a munkásőrségből, és áthelyezték a türjei gépállomásra. 1963-tól mosonmagyaróvári lakos. Elhunyt Újrónafőn 1998. december 15-én. MNL ZML Munkásőrség 1957, MNL ZML A Zalatárnoki A MG MSZMP szervezetének iratai 1956-1960. (a továbbiakban: MSZMP gépállomás), Kronológia: 209. FARKAS GÉZA (Csatár, 1926. november 7.) kovács. Apja Farkas Árpád tanító, anyja Szabó Borbála. Nőtlen zalatárnoki lakos. Pártonkívüli. 1951. január 1-jén került a gépállomásra mint kovácsmester. A forradalmi napokban az általa levert vörös csillagokat a sárba taposta, összeverte, és különböző módon fenyegette a kommunistákat, pl. Dávid István igazgatónak külön „megígérte, hogy lesz rá gondja,” a „kommunistáknak kész az akasztófája” stb. Forradalmi szerepéért 1957. február 16-án munkahelyéről eltávolították. A megtorlás idején a karhatalom több ízben fizikailag bántalmazta. Az üzem korábbi vezetőinek távozása után 1958. szeptember 20-án visszavették a gépállomásra. 1965. január 1-jén áthelyezték a Felső- bagodi Gépállomásra. Mint törzsgárdatag a Bagodi Mezőgéptől vonult nyugdíjba 1986. november 7-én. Elhunyt Zalatárnokon 1988. szeptember 9-én. MNL ZML Munkásmozgalmi események dokumentumai. Ellenforradalmi események gyűjteménye Zala megye., Zalatárnoki Gépállomás munkakönyv nyilvántartó, Bagodi Mezőgép munkakönyv nyilvántartó (a továbbiakba: Munkakönyv nyilvántartó), ZML Monográfia FEHÉR JÓZSEF (Somorja, 1915. június 22., anyja neve: Kitler Orsolya) vb-titkár. Nős, négygyermekes zalatárnoki lakos. 1930—1936-ig szülővárosában nyomdász, majd pincértanuló. 1936—1938-ig tényleges katonai szolgálatát teljesítette Litomericén a csehszlovák hadseregben. Ezt követőn 1940-ig Komáromban pincérként dolgozott, majd a világháború kitörése után Budapesten és Székesfehérváron katonáskodott. 1945 után Salomváron közmunkaerő nyilvántartóként alkalmazták. 1949-től a zalalövői adóhivatal élére került, és még ugyanebben az évben kulákpártolá- sért kizárták az MDP-ből. 1950-től Pusztaedericsen, 1953. március 16-tól pedig Zalatárnokon vb-titkár. Az 1956-os események során megválasztották a Zalatárnoki Forradalmi Tanács titkárának, és mint ilyen, aktív tevékenységet fejtett ki a gyűléseken. Ennek köszönhetően a megtorlás idején eljárás indult ellene, melynek eredményeként 1957. augusztus 2-án rendőri felügyelet alá helyezték. Később fellebbezésének helyt adva felmentették a ref alól, mert bebizonyosodott, hogy az ellene felhozott vádak csak annyiban voltak igazak, hogy részt vett a körzeti rendőr leváltásában, és a község pénzkezelésével kapcsolatban követett el
