Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
408 Kardos Ferenc Monarchia osztrák tartományai és egyben Magyarország, mint társult ország határa a Mura folyása mentén húzódott, a mai zalai magyar-szlovén határszakasz nem létezett korábbi határként. ,,A Saint Germain-i békepaktum aláírása után a győztesek a Mura és a Rába, valamint a Kerka folyókkal behatárolható 940 négyzetkilométernyi területnek a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz való csatolásával itt sem az etnikai határok meghúzására törekedtek. S mert mind a szlovén, mind pedig a hor- vát fél igényt tartott a területre, a határmeghúzási huzavona is eltartott még néhány évig. A végleges döntés ez ügyben csak 1924 júliusában született meg, s ezzel eldőlt a határsávban húzódó 28 magyar lakosságú településnek a sorsa is. ” - foglalta össze a lendvai Bence Lajos költő, pedagógus a zalai történelmi változásokat, melyek ma is hatnak.30 Ez a határ vált később a Jugoszlávia és Magyarország közti államhatárrá. Az európai uniós csatlakozással 2007-től az EU belső határává vált, mely a schengeni övezethez csatlakozva vált teljesen szabad átjárásává, európai uniós belső határrá, mely egyben maradt a szuverén Magyarország és szuverén Szlovénia tagállamok államhatára.31 Ezen a zalai határszakaszon a magyar-osztrák-szlo- vén hármas határtól délre mintegy 45 kilométerre a Ré- dics - Hosszúfalu határátkelő működött 1989 előtt. A Nemesnép - Kebelszentmárton32 (Dobronak felé vivő) átkelő 1997-ben, a Tornyiszentmiklós - Pince (Lendva Községhez tartozik ma) átkelő 2004-ben, a Rédics - Göntérháza átkelő 2014-ben nyílt. További sajátossága e határszakasznak, hogy közel a horvát-magyar, illetve horvát-szlovén határ, a tornyiszentmiklósi átkelőn áthaladva Muraszerdahelynél lehet belépni a horvát területre. A határátkelők mellett a schengeni egyezmény módot adott s kis forgalmat biztosító, többnyire erdei utak létrejöttére is, így a Bödeháza és Zsitkóc közt a Hetés parkon át. Az országhatár (államhatár), mint a társadalmi tudatban élő fogalom is folyamatosan változik, de úgy tűnik, e változások nincsenek szinkronban a politikai, jelenkori történeti változásokkal. A lendvai Göncz László, a muravidéki magyar értelmiség egyik vezéralakja, a Muravidék kutatója, több cikluson át politikai képviselője a szlovén parlamentben, több előadásában is beszélt arról, hogy míg a határok egyre átjárhatóbbá váltak, légiesedtek az ezredforduló táján, addig a muravidéki magyarságban még mindig éltek a korábbi időszak félelmei, szabályai, a határt kikerülő eljárásai. A történeti Zala megye két oldalán még ma sem tudunk egyforma magyarként tekinteni egymásra. Pincénél nem állít meg már senki, de mégis ott van lelkűnkben az országhatár, a sorompó.33 Ez a gondolat több interjúnkban is megfogalmazódott a kutatás során, mindkét oldalán a határnak. Megállapítható volt, hogy az 1920-ban megrajzolt, elfogadtatott trianoni határ annak ellenére beívódott a muravidéki és zalai magyarság tudatába, mint állapot elfogadottá, ismertté vált, hogy nem volt még száz éves, és a II. világháború során egyes része a területnek időlegesen vissza is került Magyarországhoz. „A trianoni döntést követően folyamatosan sorvadt a település gazdasága, az addig közlekedési és termelési feltételei átalakultak az elzártság (határ mellett imásodik vonal) miatt. ” - írják a resznekiek 2003-ban fejlesztési koncepciójukban, ahogy írhatták volna a többi határmenti településen is.34 Az interjúk során nem lehetett kitapintani - még halványan sem - a revans, a területek visszaszerzésének érzését. A határnyitást sem értékelték így a határmenti magyar adatközlők, annak ellenére, hogy a határnyitásnak, légiesedésnek mindenki örült, azt mindenki jónak, hasznosnak látta. Hasznát firtatva több interjúban is előkerült: „Nem a föld kell a túloldalról, nem is tudnánk vele mit kezdeni, hanem a kapcsolat az ottani magyarokkal, magyar rokonokkal, barátokkal, ugyanúgy, ahogy vajdasági, erdélyi barátainkkal. ”35 Közigazgatási határ, etnikai határ, nyelvhatár és a demográfiai jellemzők A történelmi Zalán belül az etnikai határ és a nyelvhatár belső nyelvhatár volt, mely egybeesett azon települések határával, ahol többségben volt valamely etnikum. A trianoni békeszerződés határ-megállapításánál létrehoztak egy ettől független határvonalat, 30 Bence 1996 31 Itt megjegyzendő, hogy a tanulmány írásakor, illetve a benne megjelenő korszak tekintetében még nem állt a migráció elleni határzár a ma- gyar-horvát határon, és a magyar-szlovén határ sem volt ennyire megerősített, mint ma. 32 Kobilje 33 1992-től évente találkozunk rendezvényeken Lendván, a Bánffy Központban, vagy Nagykanizsán, több esetben hallottam e gondolatmenetet a középiskolások számára szervezett rendhagyó történelemórán is. 34 Résznek. Településfejlesztési koncepció 2005. november, 11. p. 35 Bajánsenyei polgármester mondata
