Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
406 Kardos Ferenc latos társadalom- és gazdaságnéprajzi jelenségekről, magam és kutatótársaim adataiból. Azonban nemcsak azok a jelenségek kerülnek szóba, amelyek a hármas határ kutatásának eredeti kérdéskörébe tartoztak, hanem azok is, melyeket a kutatás alatt rögzítettünk, megfigyeltünk ugyan a terepen, de az összegzésekbe nem kerültek be, és - részben - más irányú vizsgálatot igényelnének. Arra most nincs mód, hogy egy-egy jelenséget aprólékosabban körüljárjak, de a dolgozat célja egy további kutatásokra ösztönző látkép megrajzolása. A kutatás zalai területe — néprajzi szemmel A kutatás Zala megyei, magyar-szlovén határszakasza a magyar néprajz által már régóta kutatott és ismert tájegységekhez tartozik: az Őrség és Vend vidék déli karéjához, illetve Hetéshez és a Lendva-vidékhez, mely 19-20. századi néprajzi képét tekintve rokon a Göcsejjel. A kutatás szabta időhatár a 20. század utolsó és a 21. század első évtizede. Ezért fontos arra figyelnünk, hogy a 20. század első felének néprajzi képe jelentősen megváltozott mára e vidéken is: a hetési nép kivetkőzött, szakított sok szokásával. Ezen túl - mint azt Halász Albert5 és kutatásunk is megállapítja - a trianoni határ két oldala másként fejlődött az azóta eltelt három-négy emberöltő alatt. így a határ által kettévágott Hetés és Lendva-vidék, a történeti Zala megye szlovén és magyar fele közt szembetűnőek a különbségek. Máshogy néznek ki a szlovén területen lévő kertek, szőlőhegyek még a legavatatlanabb szemlélődőnek is, eltér a határ két oldalán beszélt magyar nyelv. A Hetés és a Lendva-vidék, valamint a Dél-Gö- csej, mint néprajzi tájegységek elhatárolása és egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, ez az utóbbi évek néprajzi és történeti irodalmában is megjelenik. A terminológiai probléma egyik oka az, hogy míg a Lendva-vidéket 1920 előtt az Alsólendvai járás területére értették, 1920 után a szlovéniai részen maradt részre alkalmazták, nem pedig néprajzi tájegység elnevezéseként, mint a Hetést vagy a Göcsejt. A mai szóhasználatban a Lendva-vidék, a Hetés és az Őrség szlovéniai részeinek megnevezése a Muravidék, mely a vidék magyarságának kifejezése, válaszul a szlovénok „Prekmurje” „Murántúli” kifejezésére.6 A Hetéshez Bellosics Bálint előbb 9, majd 30, jobbára Lendva-vidéki falvat sorol, átmeneti településként jelölve a magyar oldalon Rédicset, Pincét, Újfalut (Tornyiszentmiklós ma), Völgyifalut, Hotizát (ezt annak ellenére, hogy színtiszta szlovén falu volt). Gönczi Ferenc a Hetést a Kerka és Lendva patakok közé helyezi el.7 A Hetéshez Szentmihályi Imre 11 falut sorolt, a Rédics melletti Bödeházát, Gáborjánházát, Szíjártóházát, Szombatfát,8 Szentistvánlakot,9 a szlovén oldalról Bánuta, Göntérháza, Hídvég, Kámaháza, Radamos, Zsitkóc falvakat. A Lendva-vidékhez - ezeken túl - még 12 települést sorol, jobbára a Lendva környéki településeket, átmenetinek tartva Pincét és Újfalut (a mai Tornyiszentmiklóst), ahol határátkelő is működött korábban. Halász Albert a Muravidék magyarságának újabb összefoglalásában10 felhívja a figyelmet arra, hogy a Muravidéken11 belül a Hetés sokszor a Lendva-vidék részeként, néhol szinonimájaként jelenik meg annak ellenére, hogy a hetési és a Lendva-vidéki, azaz Lendva város környéki, Hosszúfalutól délkeletre eső falvak magyarsága szokásai mutatnak eltéréseket.12 Lendvai Kepe Zoltán és Kepéné Bihar Mária a hetési textil kultúráról szóló kötetében13 egyértelműen külön tájegységként kezeli a két vidéket. A Hetés a Fekete erdő — Kebele patak - Lendvavíz köze, a Zsitkóctól Hídvégig és Zalaszombatfáról Radamosig terjedő mintegy 50 km2 terület. A szlovéniai magyarság kutatói is rámutatnak a Hetés, Lendva-vidék elhatárolási problematikájára. Varga József14 10 őrségi, 8 hetési szlovéniai falu mellett megemlít 14 göcseji települést is. Ide sorolja Lendvát,15Alsólakost,16 Csentét,17 Felsőlakost,18 Gyer5 Halász 1999, 22. 6 Lendvai2011 7 Uo. 8 Ma Zalaszombatfa 9 1935-től Bödeházához tartozik 10 Halász 1999 11 Muravidék, szlovénul Prekmurje. A Mura-vidék írásmód a Mura menti favak összességét jelöli inkább a szakirodalomban, tehát földrajzi fogalom, míg a Muravidék etnikus, néprajzi fogalomként használt. Halász Albert javasolja, hogy pontosabb kifejezésként használjuk inkább a muravidéki magyarság kifejezést. 12 Halász 1999, 22. 13 Kepéné - Lendvai 2006 14 Varga 1999 15 Lendava 16 Dolnji Lakos 17 Centiba 18 Gornji Lakos
