Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Tokai Zita Mária: Nagykanizsa–Palin –Anyagnyerőhely – egy központ a lengyeli kultúra idejéből I.
ZALAI MÚZEUM 23 2017 7 Tokai Zita Mária Nagykanizsa-Palin - Anyagnyerőhely - egy központ a lengyeli kultúra idejéből I. A lengyeli kultúrkör a Kr.e. 5. évezred első felében meghatározó kulturális egység volt, mely nemcsak hazánkban, hanem egész Közép-Európa területén nagy jelentőséggel bírt. Jellegzetes „alkotásai” a körárkok/ körárokrendszerek, melyek kb. 350.000 km1 2 nagyságú területen jelentkeznek (1. kép 1-2), jelenleg a két legtávolabbi helyszíne között légvonalban mintegy 850 km távolság van. E hatalmas terület változatos domborzatú tájakat foglal magába. A körárkokat jellemzően domboldalak lankáin vagy teraszain, vizek közelében, többnyire löszös talajba ásva találjuk. Ugyanakkor előfordulnak dombok lábánál, sik területeken is. Ezek általában nem önmagukban álltak, hanem közvetlen mellettük, esetleg körülöttük, vagy a közelükben település is volt. E körárkok meghatározott elvek és ideológia alapján születtek, egységes képet mutatnak, ám még sincs közöttük két teljesen egyforma. Közös bennük, hogy bár nagy földrajzi területen, mégis nagyjából egy időhorizontban létesítették őket, megközelítőleg kör alakúak, és az égtájak irányában bejáratok tagolják. Ha a lengyeli kultúrkör hatalmas elterjedési területét megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy nem a teljes területén jelentkeznek a körárkok, hanem csak bizonyos vidékeken. Németországnak a déli részén, Alsó-Bajorországban, valamint az ország középső területein találhatók körárkok. A Cseh Köztársaságban a két terület, Cseh- és Morvaország a rondellák szempontjából is jól elkülönül, ráadásul a kettő közötti Cseh-Morva dombvidékről egyetlen ilyen lelőhelyet sem ismerünk. Szlovákiának a délnyugati részén jelentkeznek a körárkok, Nyitra környékén különösen nagy sűrűsödés mutatkozik. Az osztrákoknál Alsó-Ausztria területén létesítették zömüket, Felső-Ausztriában mindössze egy rondella van. Lengyelországban az eddig ismertté vált néhány körárok nagy szóródást mutat, egymástól 2-300 km távolságban vannak, de ezek nem tekinthetők mérvadónak alacsony számuk miatt. Hazánkban a Dél-Dunántúl, annak is délkeleti része tűnik a legintenzívebbnek, a nyugat-dunántúli térségből kevesebbet ismerünk. Ám mindez nem csak a kutatás mértékével függhet össze. A lengyeli kultúra hazai körárkainak a száma jelenleg 30 (1. kép 2), melyek többsége a Délkelet-Dunán- túlon, elsősorban Baranyában van.1 Délnyugat-Du- nántúlról, azon belül is Zala megyéből napjainkig hat lelőhelyről hetet ismerünk: Balatonmagyaród - Híd- végpuszta, Becsehely — Gesztenyési-földek, Bezeréd - Teleki-dűlő II., Gétye - Gyomgyálló-lejtős, Nagykanizsa-Palin - Anyagnyerőhely és Sormás - Török-földek I-II. Ezek közül csak Balatonmagyaród — Híd- végpusztán és Sormás - Török-földek I-II. lelőhelyek területének egy részén folyt feltárás, Becsehely - Gesztenyési-földeket csak légifotóról és terepbejárásból, Bezeréd - Teleki-dűlő II. és Gétye - Gyomgyálló-lejtős lelőhelyeket pedig a fotón és a terepbejáráson felül geofizikai felmérésből ismerjük.2 Zala megyében Nagykanizsa-Palin Anyagnyerőhely az egyetlen - szinte - teljesen feltárt körárokrendszer (1. kép 3). Jelen munkában e lelőhely bemutatását tűztük ki célul.3 A zalai körárkok abból a szempontból is érdekesek, hogy bár eddig ismert számuk alacsony, mégis a kultúra teljes időintervallumát felölelik. Jól mutatják, hogy ezeket nemcsak a lengyeli kultúra korai szakaszában létesítették, hanem a kultúra klasszikus fázisában is, sőt még helyenként a késői időszakából is ismerünk árkokat.4 És ez az ideológia nem ért véget a lengyeli kultúra életével, hanem tovább tartott a rézkor idején 1 legutóbbi összefoglalásuk: BERTÓK - GÁTI 2014 2 legutóbbi összefoglalásuk: R BARNA et al 2015, 2016 3 E munkámmal a lelőhely felfedezőjének, a közülünk 2015 nyáron távozott Horváth László, Laci bácsi emlékének tisztelgek. 4 legutóbbi összefoglalásuk: P. BARNA et al 2016
