Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
418 Kardos Ferenc nem elhanyagolhatók a hármas határ közelében.”*9 Adatközlőim egyöntetű beszámolói alapján ez igaz a zalai határszakaszra is: Nagykanizsa vidékéről is inkább mozdulnak az osztrák és észak-olasz területek felé az idény- és szezonális munkát keresők, mint a közelebbi, de ilyen munkákat az osztrák kínálathoz képest jóval kevesebb jövedelemért kínáló Lendva-vi- dék felé. Gazdaságfejlesztés és turizmus Gazdasági szempontból a határ mindkét oldala többnyire saját országa peremvidékéhez tartozik. Amit a pinkafői kutatás49 50 megállapított az osztrák-magyar határszakasszal kapcsolatban, az itt is igaznak tűnik: mindkét területnek van egy határzónája saját országa belseje felé, mely határzóna súlyosbította a zárt határ időszakában a peremhelyzetet, s ma is jelen van infrastrukturális hátrányok formájában. Mészáros Csaba arra is felhívja a figyelmet, hogy a határmenti, saját országában perem helyzetben lévő népesség (és gazdaság) a peremhelyzetet a határon átívelő gazdasági és kulturális kapcsolatokkal ellensúlyozhatja, kitörhet ebből a helyzetből.51 Ekkor tulajdonképp a gazdasági régiót tágítja túl a határon annyira, hogy saját országa felől központibb helyzetbe kerülhessen. Ilyen lehetőség az osztrák-szlovén-magyar hármas határ magyar viszonylatában a burgenlandi gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Ez a lehetőség az én megfigyeléseim szerint akkor áll csak elő, ha a határon túli terület ad megfelelő gazdasági lehetőségeket, kulturális fejlesztési lehetőséget. Vas megye osztrák határmenti felére, elsősorban Szentgotthárd környékére igaz ez, a zalai szlovén - magyar határszakaszon viszont nem látszik erre esély. A másik gazdasági kapcsolódási lehetőség a határmente mindkét oldalát egy fejlesztési térségként kezelve komplex turisztikai és gazdasági fejlesztés. A turizmus a határmenti települések társadalmát kevéssé érintette a vizsgált korban, ugyanis a turistabuszok, autók jobbára áthaladtak csak a területen. A határ létezésekor nem volt kívánatos nagyon a zöldhatáron átmenő turizmus, a határ szabadulásával viszont lehetőség nyílt a bakancsos és kerékpáros turizmus fejlesztésére, elsősorban a hármas határ emlékmű felé. A turizmus, mint kitörési pont, elsősorban a munkahelykínálat fejlesztését célzó országos és régiós kezdeményezések hatására vált fontossá, mely kezdeményezésekben mindig szerepel a falusi turizmus fejlesztése, falusi vendéglátóhelyek kiépítése is. Úgy látom: a zalai falvak tekintetében ez a lehetőség későn adódott, és nem önállóan, hanem az őrségi turizmus- fejlesztés oldalágán. A zalai falvak lépéshátrányát az is növelte, hogy a vasi Őrség, mint a falusi turizmusra szakosodott tájegység nagy kínálati piacot jelent, nehéz újabb piacot szerezni, illetve kínálatot kialakítani. A nem jó előjelek ellenére - ahogy a rédicsi polgármester fogalmazott, „nincs vesztenivalónk” felkiáltással -, érzékelve az erős, Szentgotthárd irányítású, határon túli őrségi területeket is bevonó koncepciót, az Őrség legdélibb sávjaként kapcsolódtak a rédicsi körjegyzőséghez tartozó települések 2000 és 2008 között az Őrség - Göcsej - Hetés Akciótervhez. 2008-tól az Őrség Határok Nélkül fejlesztési területet kialakítva a célról így vallanak: „Az Őrség Határok Nélkül térség Zala és Vas megye magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe... Az akcióterv területe 49 települést foglal magába, melyek közül Szentgotthárd és Oriszentpéter városok, Csesztreg, Rédics és Zalabaksa további mikrotérségi központok. A térség lakossága 22 627fő, amelyen belül a magyar mellett szlovén és német nemzetiségűek is élnek, őrizve sajátos kultúrájukat, identitásukat. Az egész térség értékes természeti területen található, jelentős része nemzeti park. ”52 Itt az Őrség nem néprajzi, hanem egy gazdaságfejlesztési egység, mely elsősorban természetvédelmi és néprajzi értékekre épít, de alapvetően turisztikai szempontokat részesít előnyben. Amikor arról kérdeztem a rédicsi polgármestert, hogy a rédicsi és környékbeli lakosok hogy viszonyulnak ehhez, annyit mondott: „Nem látunk más kitörési pontot. A határ szabaddá válásával, a határátkelő hely intézményeinek, munkahelyeinek megszűnésével, továbbá a szlovén és horvát gazdaság változásával a határkereskedelemre és zalai iparra (Lenti, Zalaegerszeg) épített elképzelések nem váltak valóra, ezek már nem biztosítanak megélhetést. Próbáljuk a mezőgazdaságot erősíteni (elsősorban a határmenti elhagyott mezőgazdasági területek hasznosításával), 49 Mészáros 2015b, 77. 50 Pinkafő 51 Mészáros 2015b 52 Őrség.net http://www.orsegnet.hu/helyi_videkCstrat.htm - Letöltés ideje: 2016.08.01. Az Őrség, Hetés elhatárolásának általában vett társadalomtudományi és szűkebben néprajzi problematika (pontosan hol is ér véget az Őrség? ma is érzékeny téma, erről több helyütt ír Beluszky Pál. Lásd Beluszky 2005
