Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
416 Kardos Ferenc amit megerősített az útfelújítás és az új határátkelő. Több mint három kilométer hosszú, magyar és szlovén beruházásban, európai uniós támogatással épült összekötő utat és ezzel együtt határátkelési pontot avattak 2014. októberben. Az átadáskor, melyen részt vett Lendva község (ide tartozik Göntérháza is) polgármestere, Anton Balazsek is, a ceremónián hetési viseletben segítő lányok vettek részt. Vannak olyan rendezvények, melyek nem egy településhez kacsolódnak, hanem a térséghez: a kulturális értékek (történeti és néprajzi emlékek) felkeresésére, hagyományápolásra, vagy épp a határmente, mint ökológiai érték megőrzésére, tudatosítására és megismertetésére irányulnak. Ilyen például a zöldmozgalom által kezdeményezett Mesés Hetés, vagy a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó Kerékpárral 7ha- táron át!47 rendezvénysorozat, mely Lendváról indulva tesz meg muravidéki körtúrát. Hasonló rendezvény volt a szlovén, az osztrák és a magyar rendőrség közös Rendészeti Együttműködési Központjának felavatása 2008-ban, az egykori Rédics-Hosszúfalu (Dolga Vas) határátkelő szlovén oldalán. A központot a szlovén rendőrség alakíttatta át az egykori határőrizeti épület egy részében, itt kaptak helyet a magyar és az osztrák rendőrök is. A kutatás során sokféle rendezvényen vettünk részt, részben résztvevő megfigyelőként, részben csupán nyitott szemű vendégként. Azt látnunk kellett, hogy a szlovén határmenti rendezvények két- nyelvűek voltak, míg a magyar rendezvények csak kis részben, azaz a rendezvény kétnyelvű címére és a szlovén vendég köszöntőjének fordítására. A többi tájékoztató anyag, adminisztrációs és hirdető felület, szóbeli kommunikáció a magyar oldalon nem tartalmazott szlovén szöveget, s ezt természetesnek is vették a magyarul valamennyire tudó szlovén felek is. A szlovéniai települések esetében a település egészére, vagyis az ott lakó szlovénségre is kiterjed a szervezés, a meghívás, vagyis interetnikus jellegűek a falvak rendezvényei. Éppen ezért a magyar identitás hangsúlyozása nem a legfőbb mondanivaló, vagy csak explicit kimondott, azaz az által, hogy a vendégül hívott települések (konkrétan települési vezetők és résztvevők) jórészt magyarok. Ezért e települések mindig ügyelnek a rendezvény kétnyelvűségére, főleg a protokolláris elemekben. Civil szervezeti kapcsolatrendszerek A szocializmus ideje alatt a családi összejövetelekre, az egyházi kapcsolatokra (elsősorban egyházi ünnepek idején, templombúcsúkkor) és - mindkét oldalon a politikai jóváhagyás (és ellenőrzés) mellett - az intézményi kulturális kapcsolatokra került sor, nagyon kevés helye volt a civil szervezeteknek, jobbára a kulturális intézményhálózat keretében. Rédicsen a Soós József költő vezette művelődési ház rendszeres kapcsolatot tartott fönn a hosszúfalusi művelődési intézménnyel, szavalóversenyeket szerveztek rendszeresen, közös színjátszó csoportot tartottak fenn. A rendszerváltást követően ellenőrizetlenné váltak e kapcsolatok, és szabadabbá is, így több teret kaptak a helyi civil szervezetek. Elsősorban a sportszerveződések, helyi tűzoltó szervezetek és gazdaszervezetek szerveznek határon is túlnyúló programokat hasonló túloldali szerveződésekkel együttműködve, jobbára önkormányzati és szakmai támogatással, esetenként pályázati forrásokat felhasználva. Ezek az alkalmak, bár mindig a hagyományteremtés igényével lépnek fel, csak a szervezők agilitásával egyenes arányban gyakoriak, vagy ritkák. Úgy tűnik, az avatott, közeget ismerő és az alkalmat életben tartó szervező megléte kulcsfontosságú, az ő személye, munkája nem pótolható, bármennyi forrás is áll rendelkezésre. A települések zömében működik olyan csoport, mely valamilyen kulturális hagyományőrzéssel foglalkozik, többnyire időskorúak alkotta tagsággal. A legaktívabbak az önkéntes tűzoltóegyletek, akik részben szakmai szervezetek, részben a korábbi tűzoltó és legényegyleti hagyományokat őrző csoportok. 2016-ban a Lendvai Tűzoltószövetség szervezte meg a hagyományos Veterán Tüzoltótalálkozót a gyertyá- nosi focipályán. „A 12 induló csapat között ott voltak a magyarországi Csömödér és Letenye veteránjai, valamint a horvátországi Mihovljan, Koprivnica és Mali Mihaljevec egységei is. ’48 Gyakoriak az énekes csoportok (nótaklub, népdalkor, daloskor), jobbára nyugdíjas értelmiségiekből és gazdákból, zeneértő kórusvezetővel. Ilyen a Dobrona- ki Nótázók. Tapasztalataim szerint a civil kezdeményezésű és fenntartású alkalmak, rendezvények addig élnek a településeken, amíg ott élnek, ott dolgoznak az ezeket megszervező, igénylő, megvalósító fiatal felnőttek. 47 2016-ban a Termál-út Kis-Balaton Kerékpáros Egyesület (TEKER) szervezésében rendezik meg. Társrendezők: Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Mesés Hetés Zöldút, Lenti és Térsége Turisztikai Egyesület, Lendvai Turisztikai Szövetség. 48 Népújság 60. évfolyam 33. szám, 2016. 08. 18.
