Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
Határtalan Zala 413 Rédicsen, mind Hosszúfaluban az átlagosnál gyakoribbnak tűnik a baráti kapcsolattartás a fiatalok között, melyekből keletkeznek családi kapcsolatok is, s melyek sok esetben szinkretikus jellegűek: egyszerre rokonsági rendezvények, szórakozási alkalmak és közösségi ünnepek. E kapcsolatok sokszor alapjai a civil és politikai kapcsolatoknak. Felekezeti kapcsolatrendszerek A felekezeti kapcsolatok a határmenti települések felekezeti összetételéhez igazodnak: a őrségi evangélikus és református falvak és a zalai katolikus falvak egyházi vezetőiken keresztül rendszeres kapcsolatot ápolnak a határon túli azonos vallásúakkal. A bajánse- nyei tiszteletes látogatja rendszeresen a hodosi evangélikusokat, Hosszúfalura a rédicsi katolikus plébános jár el magyarul misézni. Nem csupán a magyar falvakból járnak át papok, lelkészek a szlovéniai magyar falvakba, hanem a magyarországi szlovén falvakba is járt át katolikus pap Szlovéniából, de a helyi közösségek nem voltak elégedettek vele, mert olyan szlovén nyelven beszélt, amelyet ők nemigen értettek meg. A szlovéniai magyar lakosságú falvak a maribori püspökséghez a lendvai (korábban alsólendvai) és a dobronaki plébániához tartoznak. A lendvai Szent Katalin templomban rendszeresen van magyar nyelvű, illetve kétnyelvű mise. Ezen túl azonban a hivatalos katolikus kapcsolatok nem rendszeresek, vélhetően az egyházmegyei kapcsolatok sem élénkek. A Lendva-vidéken a katolikus többség mellett magyar és szlovén ajkú evangélikus kisebbség is él, már nagyon fogyatkozott számban. Ez a gyülekezet művelődéstörténeti szempontból fontos, hiszen az első szlovén könyv, Primoz Trubar Katekizmusa és ABC-s könyve Lendván jelent meg. (Az első könyv a szlovén területen, szintén Lendván jelent meg 1574-ben, Kultsár György református lelkész Posztillái.) A 2014- ben, 80 éves felújított templomuk újraszentelésénél a surdi és a nagykanizsai evangélikus lelkész is jelen volt jelezve a magyar evangélikusság figyelmét. A kis települések tekintetében a települések búcsúja, bár több kistelepülés esetében a falunap, kezd olyanná válni, mint a korábbi búcsúk, azaz a falu teljes közösségének egyedi ünnepévé. A Szíjártóházi búcsú, Gáborjánházi búcsú, Lend- vadedesi búcsú alkalmával mindig meghívásra kerülnek a faluból elszármazott rokonok. A búcsúk azonban, épp a falvak kis lakossága miatt, nem minden évben szerveződnek nagyobb, egész napos ünneppé. Speciális búcsúk a szőlőhegyi Szent Orbán-napi alkalmak, melyek az ezredforduló éveiben születettek — új Lendva-vidéki hagyományként - Dobronakon és Csentén. Specialitásuk abban áll, hogy a népi vallásosság felélesztett hagyományaira építkezve gasztronómiai, turisztikai eseményt hoznak létre. „A szőlőhegyi búcsúk sorában a legnépszerűbb a lendvahegyi Szent- háromsági, de még ennél is nevezetesebb a szeptember első vasárnapján tartott őrangyaloki búcsú, melynek ünnepi szentmiséje a termés védelmének kéri a segítséget. A szentmise után a pincékben (présházakban) összesereglett emberek felszabadult társas érintkezése a magyarság körében fontos közösségteremtőfunkciót töltött he. ” - írja Bence Lajos egy lendva-vidéki szőlészeti tanulmánykötet előszavában.44 A határon átnyúló vallási kapcsolatokat elsősorban a helyi egyház szervezi, de jelen van a térségben a távolabbi magyar területekről érkező vallási turizmus is. A Bakónaki tó melletti Szent Vid kápolna, forrás és energiapark vonzása különösen érdekes, hiszen nemcsak, és ma talán nem is leginkább az egyház, gyülekezetek által szervezett katolikus közösségeket vonzza, hanem a paraliturgikus, szinkretikus (keresztény, ökológiai, ezoterikus tanokat és sajátos magyarságtudat-elemeket összeillesztő) gyakorlatokat folytató, a gyógyító víz, a kápolna, az energiapont erejében hívő csoportokat, kisközösségeket. Magam látogatásai alkalmával jelentős számú, elsősorban idősebb zarándokkal találkoztam ott, az eddig 5 alkalommal alkalmanként 50-60 fővel. A kutatás során készített becslésünk szerint a magyarok heti 3-4 busszal jönnek, szlovénok kevesebben, heti egy busszal, és sok osztrák is jön autókkal. A Bakónaki tó azonban nemcsak így hasznosul, kedvelt horgász és bakancsos turista hely, sőt, újabban létesült a közeli erdőben egy kalandpark is fiataloknak. A borút is átvezet rajta. A Mária-zarándoklatok kegyhely sorába illeszkedik szervesen a radamosi Mária-fa, ahová elsősorban a Lenti környékiek zarándokolnak, Dobronak érintésével. Érdekesség, hogy ez a búcsújáróhely egy látomást követően 1947-ben jött létre, és látogatásának intenzi44 Mód - Simon 2011. Elektronikus változat: http://mek.oszk.hU/01600/01679/01679.htm#4
