Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
ZALAI MÚZEUM 23 2017 405 Kardos Ferenc Határtalan Zala Egy magyar-osztrák-szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai A 2012-2015 között folyó,, Hármas határok vizsgálata Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében” című1 program keretében a magyar-osztrák-szlovén hármas határ térségében folytak néprajzi és kulturális antropológiai vizsgálatok, melyek elsősorban a rendszerváltást követő két évtized alatt bekövetkezett változásokra koncentráltak. A kutatás célul tűzte ki annak idején, hogy a hármas határok térségeiben a határmenti identitással, gazdasági és kulturális viszonyokkal, folyamatokkal kapcsolatos kérdésekre keressen válaszokat a határ mentén élő etnikumok tekintetében. Feladatom a kutatásban a hármas határ vidékén élő roma közösségek feltérképezése volt. A hármashatár kutatás előzményeként fontos megemlíteni a bődéi születésű kiváló etnográfus, Barabás Jenő által kezdeményezett és vezetett kutatást, mely a délnyugat-dunántúl mikrotájait, mikrorégióit kutatta, Vas és Zala megyét mikrotájakban különösen gazdagnak tartotta. Barabás a kutatás 1989-es összegzésében így szólt a célokról: „1985-ben elindítottunk egy hosz- szú távú néprajzi vizsgálatot Zala és Vas megye területén azzal a céllal, hogy ezen a kulturális mezozónán belül - ahol több mint 500, nagyobbrészt kis lélekszámú település található - derítse fel a falvak kapcsolat- rendszerét.”2 A hármashatár-kutatásban vizsgált terület szőkébben az Őrség nyugati fele és a hét szlovén falu, köztük a Felsőszölnök melletti magyar-osztrák-szlovén hármas határ 20-25 kilométeres körzete, melynek déli határa a Bajánsenye-FIodosi határátkelő vidéke volt. Közigazgatási szempontból a magyar oldalon a Szentgotthárdi járáshoz (Vas megye), osztrák oldalon a Gyanafalvi járáshoz3 (Burgenland), szlovén oldalról a Muravidék (Pomurska) Dobronak, Kuzma, Muraszombat, Őrihodos, Péterhegy községeihez4 tartozó településeket érintett. A vizsgált gazdaság- és társadalomnéprajzi folyamatok egy része viszont igényelte a nagyobb kutatási terület áttekintését, így tulajdonképp a hármas határ közelében lévő, Szentgotthárd központú kutatási övezeten túl a Gleisdorf - Muraszombat - Lendva - Lete- nye - Lenti - Körmend határolta térséget is érintette a vizsgálat. E tágabb kutatási terület részeként vonódott be a kutatásba a magyar-szlovén határ zalai része. A legészakibb zalai település a kutatási terepen Nemesnép, ahonnan Dobronak felé fut az út, a legdélibb Tor- nyiszentmiklós, melyen át Lendvára lehet jutni. A kutatás során mind a három kutatott hármas határon folyt kérdőíves lekérdezés is, ugyanazt a kérdőívet alkalmazva minden határtérség ott élő etnikumaira. A kérdőív elsősorban a hármas határral kapcsolatos identifikációs kérdésekre tért ki a határral való személyes viszony mellett, és kíváncsi volt az ezzel kapcsolatosan a Magyarországon, a határon a közelmúltban megjelenő etnikumokkal kapcsolatos vélekedésekre is. A kutatás megközelítései, eredményei, részeredményei megjelentek a Hármas határok néprajzi értelmezésben című kötetben. Tanulmányom rövid áttekintés a zalai határszakaszon végzett kutatás során tapasztalt, határral kapcso1 OTKA 91112. Vezető kutató: Dr. Balogh Balázs. 2 Barabás Jenő 1989, idézi Balázs 1991. 220. 3 Bezirk Jennersdorf 4 obnica Murska Sobota
