Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Laura: „Egy ún. kastély-múzeum”. 40 éves a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum állandó enteriőr-kiállítása
384 Kardos Laura osztályfőnököt, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum főigazgatóját bízta meg a helyzet megoldásával. Csánky azt ígérte, „hogy a Székely Nemzeti Múzeum és a Balatoni Múzeum anyagának biztonságba helyezését a keszthelyi Festetich-kastély műkincseinek elszállításával és elhelyezésével együtt fogja megoldani ”.4 1945 februárjában Csánky Dénes Keszthelyen járt, és megtekintette a kastély anyagát. A szemle végeztével mindössze öt tételt, azaz nyolc darab műtárgyat választott ki elszállításra érdemesnek.5 „A többi, még mindég kiváló értékű anyagot itt hagyták (...). Kitéve a csőcselék bekövetkezett vak rombolásának. ”6 7 A kastély fosztogatások utáni állapotát is leírja Herepei, „a rettenetesen nagy szeméthalmot’’, „amely termeket, folyosókat, kapuközöket töltött meg még hónapokkal a rombolások után is”.1 A szovjet hadsereg 1945. március 30-án foglalta el Keszthelyt. Az ostrom szerencsére csak kisebb károkat okozott a kastély épületében. A könyvtár ablakán belőtt tüzérségi akna robbanása tönkretett egy asztalt, a repeszek pedig néhány könyvben tettek kárt. A kastély északi szárnyában hadikórházat rendeztek be. A déli szárnyban lévő értékekre továbbra is a Festetics család alkalmazottai próbáltak vigyázni, ám a kórházban lévő katonák és a városi lakosság fosztogatását nehéz volt megfékezni. „Az aknatűz ellen a Festetics kastély borpincéjében oltalmat kereső csőcselék a tűzszünetekben, főképpen pedig az oroszok bevonulását követően benyomult a hercegi kastélyba is, és vitt, rabolt mindent, ami keze ügyébe esett és mozdítható volt. ”8 Meiszner József udvarmester a szovjet városparancsnokhoz fordult segítségért, aki először őrséget állíttatott a bejárathoz, és a Festetics család könyvtárosa, Klempa Károly premontrei szerzetes-tanár segítségével az értékeket összegyűjtette. Mivel az őrség sem tudta megakadályozni a behatolásokat, Klempa közbenjárására a városparancsnok elrendelte, hogy a könyvtári szárny és az ott elhelyezett műkincsek védelme érdekében téglafal épüljön, amely elválasztja a teremcsoportot a kastély többi részétől. A hercegi család egykori lakosztályainak és a könyvtárnak helyet adó első emeleten a téglafal a tölgyfalépcsőház és a mai zöld szalon (egykori hercegi előszoba) közötti ajtónyílásban húzódott. Ugyanekkor a szárny többi bejáratát is befalazták. Klempa Károly augusztus 5-én az akkori állapotokról jelentést írt, amely megvilágítja a kastély gyűjteményeinek helyzetét: „A könyvtár nagytermét, a sérüléseket (bútorzat, padló, tető stb.) rendbehozattam, a könyvek a helyükre kerültek. (...) Ami a műkincseket illeti - főleg képek, porcellán, Hamilton-féle bútorok -, amelyeknek egész történetét szín-darabszám szerint ismerem, pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Egy részét elszállították (kb. 29 teherautónyit), másik része a városban elszórtan van elhelyezve a pártok helyiségében, rendőrségen stb. Ami a kastélyban megmaradt azt nagynehezen, amennyire lehetett egy helyre tettük és őrizzük a legnagyobb nehézségek árán. ”9 10 11 12 A kastélyépületet a Földművelésügyi Minisztérium vette birtokba 1945-ben „szakoktatási célokra”.'0 Klempa már ekkor azt szorgalmazta, hogy a kastély hasznosításánál a lefalazott könyvtári szárnyat kezeljék külön az épület többi részétől. Véleménye szerint „jó lenne a könyvtárt, amely amúgy is külön szárnyat képez, a szakoktatástól igénybevett kastélyépülettől elkülöníteni, mint teljesen különálló igen értékes gyűjteményt”." A kastélyból 1946-ban kiköltözött a katonai kórház, és a Földművelésügyi Minisztérium vette át a teljes épületet. Csíki László agrártudományi egyetemi tanárt bízta meg a minisztérium a Mezőgazdasági Szakoktatási Főigazgatóság Dunántúli Kirendeltségének megszervezésével és vezetésével. A kirendeltséget a kastélyban kívánták elhelyezni. Csiki László irányításával megkezdték a kastély rendbehozatalát: „A kastélyt fertőtlenítettük és a lehetőségek szerint használható állapotba hoztuk.”'2 A könyvtári szárnyat elválasztó falakat Csiki László bontatta ki, és megállapította, hogy valóban senki nem jutott be a lezárt terekbe, így az értékek épen maradtak. A könyvtár gondozásával a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztálya Klempa Károlyt bízta meg. 4 SAS 2006, 125. 5 Jegyzőkönyv. Keszthely, 1945. február 20. Helikon Könyvtár, Eph. 424. 6 Herepei János: Pótlás és helyesbítés múzeumi anyagunk pusztulásához. In: SAS 2006, 129. 7 VOIT 1994,275. 8 REISCHL 1990,2. 9 VOIT 1994,274. 10 CSÍKI 147. 11 VOIT 1994, 275. 12 CSÍKI 147.
