Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon

Az 1956-os forradalom Zalatárnokon

375

HERMÁN SÁNDOR (Zebecke, 1923. szeptember

9., anyja neve: Czigány Rozália) traktorvezető. 1951. november 1-jén került a gépállomásra. 1957. február 15-én a munkástanácsban vállalt pozíciója miatt munkahelyéről elbocsátották. Forradalmi szerepének tisztázása után - március 11-én - visszavették, és a továbbiakban 1964. április 5-ig állt az üzem alkalmazásában. Kronológia 210., Munkakönyv nyilvántartó

HORVÁTH MARGIT (Zalaegerszeg, 1922. március 10.) vb-elnök. Apja Horváth István szabósegéd, a Tanácsköztársaság idején vörös katona és tagja a szervezett munkások énekkarának, anyja Farkas Margit. A forradalom idején férjezetlen, kétgyermekes zalatárnoki lakos. A 6 elemi elvégzése után női szabóságot tanult, innét 1942-ben szabadult fel. 1945- ben apja példáját követve belépett a Szociáldemokrata Pártba, majd a két munkáspárt egyesülése után a körzeti pártszervezetek megalakulásával a II. számú szervezet titkára lett. 1949-ben a megyei pártbizottság megbízásából mint propagandista faluról falura járva szervezőmunkát végzett. Még ugyanebben az évben a párt javaslatára Budapesten három hónapos pártiskolát végzett, majd annak befejezése után a Zala Megyei Défosznál lett szervező titkár. Ezt követően (1949- 1952-ig) Mosonmagyaróváron, Kehidán, Jánosházán és végül Zsámbékon működött. A felsorolt helyszíneken ág-vezető és tsz-elnök képzés folyt, és ezeken a tanfolyamokon mint segédtanár, politikai szemináriumvezető vett részt. Az itt végzett munkájáért az FM a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta. 1954-ben a megyei tanács ellenőrzési csoportjához helyezték, ahol előadói munkakörben ténykedett, majd a szombathelyi tanácsvezető-képző iskolára került politikai szemináriumvezetőnek. Az iskola befejezésével egy ideig (1955. augusztus 15-től) Káváson tanácselnök-helyettes, innét 1955. szeptember 18-án kinevezték Zalatárnokra vb-elnöknek. A forradalom napjaiban részt vett az október 27-i felvonuláson, ellenállást és egyéb tevékenységet azonban nem fejtett ki. 1956. október 29-én a Zalatárnoki Nemzeti Tanács pozíciójától megfosztotta, majd két nappal később szülési szabadságra távozott. 1957. február 16-án foglalta el újra munkahelyét, ám novemberben összeférhetetlenség miatt Padárra helyezték tanácstitkárnak. Ezt követően 1958-tól a Zalaegerszegi Ruhagyárban

helyezkedett el, ahol kezdetben varrómunkásként, utóbb rajzolóként foglalkoztatták. Ugyanitt pártcsoportvezető és propagandista. A hetvenes években egy cikluson át tagja volt a Városi PB-nek. 1977-ben nyugdíjazták. Pártkitüntetései: MÉM Kiváló Dolgozója (1963), Lenin Emlék Plakett propagandamunkáért (1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Könnyűipar Kiváló Dolgozója (1975). Zalaegerszegen hunyt el 1997. június 28-án. MNL ZML Személyi iratok 439., MSZMP Visszaemlékezések

KULCSÁR JÓZSEF (Kissziget, 1925. december 3., anyja neve: Szőke Anna) traktorvezető. Nős, kétgyermekes zalatárnoki lakos. Első ízben 1951. március

3-tól 1954. április 1-ig dolgozott a gépállomáson. Ezt követően 1955. május 16-án jelentkezett ismét munkára. Az októberi események idején beválasztották a munkástanácsba, ahol a gyűléseken a vezetőség leváltása mellett kardoskodott. A forradalom idején tanúsított magatartásáért 1957. február 15-én munkahelyéről elbocsátották. Ezt követően a Veszprém Megyei Építőipari Vállalatnál Ajkán, utóbb a Tanácsépítő Vállalatnál segédmunkásként tevékenykedett a nyugdíjazásáig. Zalaegerszegen hunyt el 1998. február 14-én. Kronológia 210., Munkakönyv nyilvántartó, Kulcsár József zalatárnoki lakos szóbeli közlés (2015)

KUTAK VINCE (Magyardiószeg, 1919. június 21.) tsz-elnök, majd karhatalmista. Apja Kutak Mihály, anyja Horváth Emma. Nős Tóth Margittal (hk. Gógánfa, 1945.), háromgyermekes zalatárnoki lakos. Korábbi foglalkozása kertész és urasági inas. Katonai szolgálatát (kisebb megszakítással) 1940. április 24- től 1945. április 11-én történt fogságba eséséig mint ápoló a komáromi 2. sz. helyőrségi kórház kötelékében teljesítette. Ez idő alatt, 1942. október 14. és 1943. február 11. között, frontszolgálatot látott el a keleti hadszíntéren. 1948-ban 3 hónapos pártiskolát végzett Budapesten. Első munkahelyén 1950. december 31-ig hivatalsegédként tevékenykedett az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Zala megyei kirendeltségénél. A következő év első napjától a zalaegerszegi hitelszövetkezet számfejtője, április 2-tól november 2-ig pedig a Könnyűipari Beruházási Vállalat dolgozója. Ezután a Zalaegerszegi Ruhagyárban vállalt állást, ahol üzemellenőri minőségben 1953. március 1-ig állt alkalma-