Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon

Az 1956-os forradalom Zalatárnokon 361 keletkezett jelentését. Dávid részrehajló vallomását ugyan szemmel láthatólag átitatja a bosszúvágy és a gyűlölet, egykorú visszaemlékezése mégiscsak rá­világít az akkori feszült mindennapokra. Az igazgató szerint a forradalom napjaiban Borsos József és két „adjunktusa”, Kulcsár József és Tóth István műhely­szerelő vették kezükbe a gépüzem irányítását. Ok a régi vezetőktől egytől-egyig mind meg akartak vál­ni, és csak a tanács többi tagjának köszönhető, hogy a tárnoki gépállomáson nem hullottak fejek a porba. Kulcsár állítólag többször kijelentette, hogy az összes kommunista vezetőt el kellene távolítani, mert ha rá lenne bízva, valamennyit kirúgná az irodából. Tóth szintén erre törekedett. Egy gyűlés alkalmával ezt meg is szervezte, ám az igazgató erélyes közbelépése miatt végül le kellett mondania tervéről. Dávid szemében az igazi szálka azonban nem Tóth vagy Kulcsár, hanem Borsos József, a munkástanács elnöke volt. Jelentésé­ben az alábbiakat osztotta meg Varsóczi Károllyal, a Zalaegerszegi Járási Pártbizottság titkárával: „Borsos József volt a gépállomáson és a faluban is az ellen- forradalom szószólója. Kommunista volt. Megtagadta a pártot, szembe fordult a rendszerrel, új törvényeket alkotott, az összes dolgozót megfélemlítette, volt csen­dőrökkel és nyilas vezetőkkel állt szoros kapcsolatban az ellenforradalom első napjaitól kezdve. Tevékenyen részt vett Fülöp Károly rendőr törzsőrmester 24 órán belüli kivetkőztetésében. Megtagadta utasításaimat, amikor Budapestre összegyűjtött élelmet kellett szál­lítani az ellenforradalom leverése után. Azonban ezt megelőzően úgyszólván megkérdezésem nélkül szál­lítottak Budapestre élelmet az ellenforradalmárok ré­szére, ahonnan visszafelé 10-15 disszidálni szándéko­zót hozott, akik sikeresen át is lépték a határt, s mind ez neki köszönhető. A gépkocsit úgyszólván teljesen kivette a kezemből és saját maga irányította tetszése szerint, utasításaimat megtagadva olyan kijelentések­kel, hogy ő ezután azt csinál amit akar és oda megy ahova akar, s ezt sokszor meg is tette. O mint a mun­kástanács elnöke irányította az összes ellenforradal­mi tevékenységet demagóg jelszavakkal, éppen ezért a munkástanácsba egyetlen Kommunista sem került be. Ezt csak később az én erős nyomásomra sikerült elérni, hogy becsületes elvtársak is bekerülhettek a munkástanácsba. ” Október 30-án a leváltott tanácselnöknő szülési szabadságra távozott. Fehér közölte vele, hogy abban az esetben nem zavarják el a faluból, ha Fülöp Károly rendőrrel és a többi kommunistával megszakítja a kapcsolatot. Még ezeknek a napoknak a krónikájához tartozik, hogy az iskolában feloszlott úttörőszövetség tagjainak meghagyták, ezután a vörös nyakkendőt nyugodtan használhatják cipőbe, csizmába kapcá­nak.56 November első napjára általános elégedettség és nyugalom szállt a községre. „Még ennyi nép mosta­nában nem volt szentmisén, mint ezen a napon. ” — írta Pesthy Sándor a mindenszenteki istentisztelet kap­csán. Ennek ellenére még mindig voltak olyan szemé­lyek, akik kihasználva a rendkívüli helyzetet, inkább otthon maradtak, és nem mentek el a munkahelyükre dolgozni. Ezekre az emberekre - munkásokra, pa­rasztokra egyaránt - Elmont Gergely a hangos híradón keresztül próbált hatni. Többször kihangsúlyozta, hogy a kivételes körülmények ellenére is legfontosabb a munkahelyekre való visszatérés és a termelés mi­előbbi beindítása. „Én őt dicsérem csak, az élet anyját, kitől jövendő győzelmünk ered...” - szavalta lelkesen Juhász Gyula „A munka” című költeményét, ezzel is jobb belátásra bírva a tanácstalanokat. Délután a já­rásról telefonhívás érkezett a tanácsházára, amelyben felkérték a vezetőséget, hogy a helyi vezetőség is de­legáljon képviselőt a Zalaegerszegi Járási Forradalmi tanács üléseire. Gombosék, a fiatal ambiciózus értel­miségi, Elmont Gergely személye mellett döntöttek.57 November 2-án a közbiztonság megóvása és meg­szilárdítása érdekében a járás valamennyi településén elrendelték a Nemzetőrség felállítását. A testület sora­iba kizárólag olyan magyar emberek léphettek, akik egyetértettek a forradalom eszméivel és rendelkeztek némi fegyverismerettel. Feladatkörük elsősorban a település fontos objektumainak, pl. terményraktárak éjjel-nappali őrzésében, illetőleg (ahol volt) a körzeti rendőrrel együttműködve a rendbontásra irányuló cse­lekmények felszámolásában merült ki. A terv szerint 48 órán belül fegyvereket és lőszereket is kaptak volna a járási rendőrkapitányságtól, de az idő rövidsége mi­att a falvak zömében ez nem valósulhatott meg.58 A Zalatárnoki Nemzetőrség működéséről csupán töredék adatok maradtak fenn. Parancsnokuk Gombos Jenő 56 A zalatárnoki 1588. sz. Kanizsai Dorottya úttörőcsapat 1951-ben kezdte meg működését. A mozgalom népszerűsítésében nagy szerepe volt Laky Angéla nevelőnek, aki a csapat tánccsoportjával a járási népitánc versenyen első helyezést ért el. Ezzel párhuzamosan - Major Ferenc iskolaigazgató irányítása mellett - úttörő zenekar is működött. Az 1953-54-es tanévben Nagy Józsefné vette át a csapat vezetését. Az ő nevéhez fűződött a színjátszó csoport és az őrsök megalakulása. 1956-tól Elmont Gergely a csapatparancsnok, akitől 1957 szeptemberében Kiss József vette át a stafétabotot. MNL ZML Hősök könyve. 57 Elmont Gergely szóbeli közlése (2006) 58 MNL ZML ZJT VB. Ein. 1-174/2-1956.

Next

/
Oldalképek
Tartalom