Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
Az 1956-os forradalom Zalatárnokon 359 ha a faluban vér folyna, mert Zalatárnokon senki sem érdemli meg, hogy párttagsága, politikai vagy egyéb nézetei miatt fizikai atrocitás érje.51 Aznap délután ismét falugyűlésre invitálta a község apraja-nagyját a hangos híradó. A gyűlést Fehér József vb-titkár nyitotta meg, aki 20-25 perces beszédében kitért az aktuális politikai helyzetre, majd hosszasan ecsetelte a község fejlődése terén végzett kimagasló munkáját és elévülhetetlen érdemeit. Felszólalása végén a begyűjtés és a mezőőri díj eltörlésére, valamint a szabad pálinkafőzésre tett javaslatot. Indítványaival nagy tetszést aratott a parasztság körében. Ezek után napirendre került a Forradalmi Tanács megválasztása. Gombos Jenő az elnök és a titkáron kívül valamennyi korábbi vb-tag leváltása mellett kardoskodott. A tömeg azonban másként gondolata, mert a nyílt szavazáson az új jelölteken kívül mindenki bizalmat kapott a régi testületből is. A megválasztott képviselők száma 22 fő volt. A választás után Elmont Gergely fiatal tanár lépett az emelvényre, és izgatott hangon szónokolni kezdett: „Tegnap este békés felvonulás volt a függetlenségért és szabadságért harcoló magyar nép mellett. Sajnos sokan a felvonulásnak nem látták semmi értelmét. Nem gondoltuk volna, hogy ezeknek nincs szükségük a jogokra és a szabadságra. Azt várják, hogy a galamb sülten fog a szájukba repülni. A békés felvonulókat csőcseléknek nevezték azok, akik megbújva nem mertek kiállni testvéreink mellett. Mit várhatunk tőlük? Mi csőcselékek, akikhez tartoznak a falu becsületes dolgozói, fiataljai és értelmiségiek. Azért mi javaslatainkat, illetve követeléseinket a falu nyilvános megvitatására hozzuk. ”52 Elmont a kezében szorongatott vonalas füzetlapról olvasta fel a falu pontokba szedett követeléseit, amit korábban ő maga szerkesztett a sajtóban megjelent hasonló folyamodványok felhasználásával. Javaslatai az alábbiakat tartalmazták: „I. Politikai téren. 1. A harcot szüntessék be. Az A VH és a szovjet csapatok vonják ki csapataikat. 2. A szabadságharcban részt veiteknek teljes amnesztiát. 3. Vonják felelősségre mindazokat, akik hibás politikájukkal okozói voltak az ország tragikus eseményeinek. 4. Intézményes anyagi támogatást nyújtani a tragikus harcok rokkantainak és az elesettek családtagjainak. 5. A kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval, a fegyveres erők visszavonására az országból. Ugyanakkor azonnal bocsássák haza a Szovjetunióból a magyar hadifoglyokat. 6. A kormány szabadon biztosítsa a vallás gyakorlását és az iskolai hitoktatást. 7. Alakuljon külön Falusi Ifjúsági Szövetség, mely teljesen függetlenül önállóan irányítja saját szervezetét. Mindez szükségtelenné teszi fizetett és függetlenített funkcionáriusok alkalmazását. II. Gazdasági téren. 1. Gyökeresen alakítsák át a központi tervezést és az államgazdasági irányítás rendszerét. 2. Töröljék el a gyermektelenségi adót és növeljék a családi pótlékot. 3. A dolgozó parasztság beadását töröljék és adják meg a szabad gazdálkodás lehetőségét. 4. A kormány engedje meg a kisipar és a kereskedelem érvényesülését. 5. A szakszervezet által javasolt bérrendezést hajtsák végre. 6. A normákat szüntessék be. ”53 Rögtön ezután az iskola ügyei kerültek megvitatásra. Elmont Gergely arra vonatkozó javaslatait, hogy a tantermekben ismét kerüljenek fel a feszületek a falra, újra vezessék be a kötelező hitoktatást, valamint a „Dicsértessék” köszöntést és a „Hiszekegy” elimád- kozását, óriási ovációval fogadta a népgyűlés. Ezt követően néhányan előhozakodtak a korábbi években elszenvedett személyes sérelmeikkel. Takács Károly kuláknak titulált gazda a körzeti megbízott azonnali leváltását és elbocsátását követelte, Szarvas István pedig Bolla János párttitkárt szerette volna kipellengérezni. Takács szerint Fülöp Károly jogtalanul tartott nála házkutatásokat, és teljesen alaptalanul rágalmazta és fenyegette a családját. Szarvas azt sérelmezte, hogy Bolla szándékosan utasította el a tárnoki lakás51 Pesthy Sándor hozzáállása az októberi eseményekhez alaposan megosztotta a közvéleményt. Akkori állásfoglalása miatt többen lekommu- nistázták a faluban, és tény, hogy a tárnoki forradalomról is negatív véleményt alkotott. Néhány soros visszaemlékezésében így ír ezekről a napokról: „Zalatárnokon október 26 és 27-én vonult fel néhány részeg ember vezetésével egy kis tömeg tüntetni. Hogy mi mellett? Nem tudnám megmondani. Botrányos volt, ahogy énekelgették az éjszaka leple alatt a Szózatot, Himnuszt és a Kossuth-nótákat. Ablakom alatt még Úr Angyalát is elimádkozták, szombaton pedig a harangokat is meghúzták. Vasárnap fosztogatni akartak, de közéjük nyúltam Krisztus Király vasárnapján és figyelmeztettem őket, hogy sorakozik fel az orosz haderő és kár minden ferde felfogás. Így nem is volt semmi. Egy kellemetlen rezzenő mégis volt, de ebben ludas volt a községi V. B. is, mert elégették a kataszteri birtokíveket a begyűjtési iratokkal együtt. ” ZPL HD 52 MNL ZML MSZMP Fegyelmi ügyek. Elmont Gergely 1957. 53 Uo.
