Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon

Az 1956-os forradalom Zalatárnokon 359 ha a faluban vér folyna, mert Zalatárnokon senki sem érdemli meg, hogy párttagsága, politikai vagy egyéb nézetei miatt fizikai atrocitás érje.51 Aznap délután is­mét falugyűlésre invitálta a község apraja-nagyját a hangos híradó. A gyűlést Fehér József vb-titkár nyitot­ta meg, aki 20-25 perces beszédében kitért az aktuális politikai helyzetre, majd hosszasan ecsetelte a község fejlődése terén végzett kimagasló munkáját és elévül­hetetlen érdemeit. Felszólalása végén a begyűjtés és a mezőőri díj eltörlésére, valamint a szabad pálinkafő­zésre tett javaslatot. Indítványaival nagy tetszést ara­tott a parasztság körében. Ezek után napirendre került a Forradalmi Tanács megválasztása. Gombos Jenő az elnök és a titkáron kívül valamennyi korábbi vb-tag leváltása mellett kardoskodott. A tömeg azonban más­ként gondolata, mert a nyílt szavazáson az új jelölteken kívül mindenki bizalmat kapott a régi testületből is. A megválasztott képviselők száma 22 fő volt. A választás után Elmont Gergely fiatal tanár lépett az emelvényre, és izgatott hangon szónokolni kezdett: „Tegnap este békés felvonulás volt a függetlenségért és szabadsá­gért harcoló magyar nép mellett. Sajnos sokan a felvo­nulásnak nem látták semmi értelmét. Nem gondoltuk volna, hogy ezeknek nincs szükségük a jogokra és a szabadságra. Azt várják, hogy a galamb sülten fog a szájukba repülni. A békés felvonulókat csőcseléknek nevezték azok, akik megbújva nem mertek kiállni test­véreink mellett. Mit várhatunk tőlük? Mi csőcselékek, akikhez tartoznak a falu becsületes dolgozói, fiataljai és értelmiségiek. Azért mi javaslatainkat, illetve köve­teléseinket a falu nyilvános megvitatására hozzuk. ”52 Elmont a kezében szorongatott vonalas füzetlapról olvasta fel a falu pontokba szedett követeléseit, amit korábban ő maga szerkesztett a sajtóban megjelent ha­sonló folyamodványok felhasználásával. Javaslatai az alábbiakat tartalmazták: „I. Politikai téren. 1. A harcot szüntessék be. Az A VH és a szovjet csa­patok vonják ki csapataikat. 2. A szabadságharcban részt veiteknek teljes am­nesztiát. 3. Vonják felelősségre mindazokat, akik hibás po­litikájukkal okozói voltak az ország tragikus esemé­nyeinek. 4. Intézményes anyagi támogatást nyújtani a tra­gikus harcok rokkantainak és az elesettek családtag­jainak. 5. A kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval, a fegyveres erők visszavonására az országból. Ugyanakkor azonnal bocsássák haza a Szovjetunióból a magyar hadifoglyokat. 6. A kormány szabadon biztosítsa a vallás gyakor­lását és az iskolai hitoktatást. 7. Alakuljon külön Falusi Ifjúsági Szövetség, mely teljesen függetlenül önállóan irányítja saját szerveze­tét. Mindez szükségtelenné teszi fizetett és függetlení­tett funkcionáriusok alkalmazását. II. Gazdasági téren. 1. Gyökeresen alakítsák át a központi tervezést és az államgazdasági irányítás rendszerét. 2. Töröljék el a gyermektelenségi adót és növeljék a családi pótlékot. 3. A dolgozó parasztság beadását töröljék és adják meg a szabad gazdálkodás lehetőségét. 4. A kormány engedje meg a kisipar és a kereskede­lem érvényesülését. 5. A szakszervezet által javasolt bérrendezést hajt­sák végre. 6. A normákat szüntessék be. ”53 Rögtön ezután az iskola ügyei kerültek megvitatás­ra. Elmont Gergely arra vonatkozó javaslatait, hogy a tantermekben ismét kerüljenek fel a feszületek a fal­ra, újra vezessék be a kötelező hitoktatást, valamint a „Dicsértessék” köszöntést és a „Hiszekegy” elimád- kozását, óriási ovációval fogadta a népgyűlés. Ezt követően néhányan előhozakodtak a korábbi években elszenvedett személyes sérelmeikkel. Takács Károly kuláknak titulált gazda a körzeti megbízott azonnali leváltását és elbocsátását követelte, Szarvas István pe­dig Bolla János párttitkárt szerette volna kipellengé­rezni. Takács szerint Fülöp Károly jogtalanul tartott nála házkutatásokat, és teljesen alaptalanul rágalmaz­ta és fenyegette a családját. Szarvas azt sérelmezte, hogy Bolla szándékosan utasította el a tárnoki lakás­51 Pesthy Sándor hozzáállása az októberi eseményekhez alaposan megosztotta a közvéleményt. Akkori állásfoglalása miatt többen lekommu- nistázták a faluban, és tény, hogy a tárnoki forradalomról is negatív véleményt alkotott. Néhány soros visszaemlékezésében így ír ezekről a napokról: „Zalatárnokon október 26 és 27-én vonult fel néhány részeg ember vezetésével egy kis tömeg tüntetni. Hogy mi mellett? Nem tudnám megmondani. Botrányos volt, ahogy énekelgették az éjszaka leple alatt a Szózatot, Himnuszt és a Kossuth-nótákat. Ablakom alatt még Úr Angya­lát is elimádkozták, szombaton pedig a harangokat is meghúzták. Vasárnap fosztogatni akartak, de közéjük nyúltam Krisztus Király vasárnapján és figyelmeztettem őket, hogy sorakozik fel az orosz haderő és kár minden ferde felfogás. Így nem is volt semmi. Egy kellemetlen rezzenő mégis volt, de ebben ludas volt a községi V. B. is, mert elégették a kataszteri birtokíveket a begyűjtési iratokkal együtt. ” ZPL HD 52 MNL ZML MSZMP Fegyelmi ügyek. Elmont Gergely 1957. 53 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom