Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Bekő Tamás: Patkó-rejtély. Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és Zala megyei rablásai

Patkó-rejtély 301 alálitéle t, melyet a nagy-kanizsai rögtöni tólő bíróság a vakmerő rablógyilkos LEOPOLD GYÖRGY, álnevén KUTYÁSI, SZUPER JAKAB és ezeknek kezére játszó BÁLI JÁNOS béres és JÓZSA ROZI szolgáló fölött 1863-dik eví^’án kimondott és 4-én végre is hajtatott. Zala-, Somogy- és Vc.szprémmegyék hegyes és sürü erdőkkel borított tájaiknál fogva már századok óta voltak tartózkodási helyei veszedelmes, közcsend- háboritó rablóknak, kik közül többen majdnem euró­pai hírre vergődtek, mint pl. Sobri Józsi és újabb idő­ben Patkó és mások. A lakosok minden oldalról ve* szélylyel voltak fenyegetve, nem volt biztos az élet s vagyon. A gyilkolások s rablások hajmeresztő híreit minduntalan más más helyről kellé hallaniuk a békés lakosoknak, összeszorult a kebel ezek hallatára, mert az emberiségből kivetkezett s a vadállatnál mélyebbre alacsonyait lelketlen gazemberek nem kímélték az el­aggott atyát, nem a virágzó ifjút s a csecsemő vérét nem iszonyodtak az anyáéval együtt kiontani. Fájda­lom, napjainkban újra elharapódzott ezen veszedelmes baj, megszaporodtak az emberi észszel felruházott hyé- nák s borzadálvlyal töltötték el a lakosokat. A mos­taniakhoz hasonló hallatlan vakmerőségre nem igen találunk példát, mert egész helységeket raboltak ki fényes nappal s gyújtottak föl a haramiák. A sok ádáz cseicfcvény naponként felmerülő hírei a nagy méltóságú ni. kir. helytartóságot a katonai rögtönitélö bíróság több helyen való felállítására kényszeritették, mely- intézkedés üdvös eredményei napról napra nyilvánul­ván, a baj gyökeres kiirtásához lehet reménye a sze­gény Zaklatott népnek. A pandúrok, exendörök » katonák fáradoznak a közbfitoraág érdekel k-m s ólotok koczkáztnlá-n-, nem ritkán vesztekkel iparkod­nak a* emberiséget saját neméből knrejuisult vérengző fencvadai- tól megszabadítani. így sikerült nekik nemrég az elhirhedt Patkó egyik legveszedelmesebb czimboriját Leopold (iyörgyiJt (álnevén Kutvási} nem különben Szuper Jakabot s a velők egyetértő Beli János és Józsit linzit befogni, kik fölött a nugy-knnizsni rögtön­itélö bíróság következőleg végzett: Nagyságok Kosélrtweig .János es. kir. őrnagy s nngy-kani- Esaiállomás|ianinesnokur rendeleté folytán összeült katonai rögtön- ítelo törvényiünk szavazateg)enlöséggcl következő Ítéletet hozott: Leopold György, álnéven Kutyást, Páli somogymegyei szü­letésű 22 éves, római katholikus, nőtlen, vol kanász, a bíróság véghez vitt vizsgálata alatt törvén szerüleg bebizonyult tényállndék mellett bevallotta, hogy büntái aival a lefolyt 1862. évi márcziua 7-én Darinyban Schreiber Jak l> kereskedőt, ugyan­azon évi jmtius 7-én Kottáén Kardos Mátyái kirabolván, ez utób­binál Földe Jakab ftildmivclő meggyilkoltati l n a helybeliek kö­zül többen tetemesen megsebesültek. Törvényesen bebizonytilt továbbá a fel törült vizsgálat foly­tán. hogy ö f. évi január hó 24-én Pécsid >en Zsirai Zsigmoud ottani lelkész. Szép Péter és Gál István u dnároknál elkövetett rablást, ezután Lukácsi Hering Mihály és fcrcsieufóldi Vallasz József inolnármesternél véghez vitt rabbim it-, ugr a f. é. január 0-én Miháldon Berrán molnár házának felgyfjtását mint bűnrészes bcvnllá, — a szembesített bizonyságok által tílrvényesen bevaló­sult, miszerint lefolyt évi dcezember 11-én Siobon Boskowitz Má­tyás korcsmán« és 1'losoli Samu kereskedőnek, ugyanazon bó 12- éu Ilollión Grossmann Ignácz korcsmárosuak iszonyatos kínzással vagyonából lett kifosztásánál mint bűntárs vett részt. I-oopold Györgj-. különben Kutvási a tanuk s egy bűntárs vallomása szerint mait évi deereraber hó 18-án Toklafalun Gruber József küzbirtokos és Maudl József csaplárosnéi elkövetett gaz­tett alkalmával az clöbbin tett méhatlankodás- és kifosztásban bűnrészes. Végre ugyanő a múlt évi jtnrins íö-éo Nagy-Sitkén Nagy Sándor földbirtokosnál, úgy szeptember 19-én Parzer József és Stem Ádámon Turbán elkövetett rakásokban, agy 'I’iiskés Samu megyei pandorőrmeater meggy ilkolásában mint büntettestárs vá­doltatok. Ö tehát rablás és gy njtogn táai: b im tetteim in 11 a magas m. k. Helytartóság által mull évi deczcnáror 23-ip kiadott hirdetmény első czikke szerint kötél általi halállá! büntetendő. Szuper .Jakab ikervári vasmegyei születésű. 27 éves, katho- likns, büdöskuli bojtár, ki a rendezőn bebizonyított tényálladék folytán bevallá, hogy f. évi jan. 24-én Zsirai Zsigmond lelkész. Szép Péter és Gál István molnáron I’eczölben elkövetett rablások­ban Leopold György vagy Kutvási és több cziinliorák társaságá­ban részt vevén, Büdnakuton elfogatott. - Minélfogva rnbláai bűntett miatt az előbbi púdban cmlitutt törvény értelme szerint kötél általi halállal büntetendő. •■llali János, oltárezi, zalamegyoi születésű, 41 éves, r. kuth., feleséges szolga, és Józsa Rozi. oltárezi születésű, 21 éves, r. k., Sánta Ferencs neje, szolgáló — törvényesen bebizonyított tény­álladék mellett tanúvallomások által meggyőzettek, hogy ez évi fe­bruár 3-án bárom rabló egyénnél, kik Oltirczon Iváncsios házába bcszíllottak, egyetértve, őket biztonságukban őrizték és a csend­őrök közeledéséről értesítvén, ez által két rabló closontását előse­gítették. Ók tehát a magos m. kir. Helytartóság fentebb felhozott hirdetményének 2. pontja értelme szerint mint a rablók mcnhely- lycl való elösegítői — kötél általi halállal büntetendők. Ezen hiilálitélct íuárcziu.s 3-án délutáni két órakor u kanizsai városház udvarában kiváncsi nagy néptömeg jelenlétében magyar és német nyelven az elitéit rabok­nak elolvastatott s fejők fölött a páleza eltört. A szi­gorú őrizet alatt álló rabok n legnagyobb hidegvérü- séggel hallgatták a luilálitéletet. Kutyás! arczán a leg­kisebb változást sem lehetett észrevenni, elésorolt gya- lázatos tettei hallatára épen nem pirult, sőt nevetve gúnyolódott — kár, hogy oly szép, erőteljes ifjú az emberek szégyenére s gyalázatára született. Szuper csendes volt ugyan, de halvány arczán meglátszott a belső szenvedés. Báli János barátságtalan külsejével mozdulatlanéi állt, sőt Józsit linzi, ki valóban csinos nőnek mondható, szintén elhutározottnak látszott. A halálitélot márczius 4-én hajtatott végre a bű­nösök fölött. Rablók és gyilkosok voltak, a halál kevés volt nekik büntetésül, de az érző szív fájdalommal telik el ezen szerencsétlenek fölött, kik jobb nevelés mellett talán hasznos tagjai lettek volna n társadalomnak. Szü­lök! neveljétek gyermekeiteket jól, tanítsátok meg őket az élet hajai s szükségeinek békés tűrésére, no sajnáljátok filléreiteket a nevelés és tanítás oltárára áldozatul hozni; mert az isteni félelemben nevelt, jól tanított gyermekből ha ember lesz, kész inkább a leg­kínosabb halált eltűrni, mint hitének, becsületének emberiségének levelkezésével a jó emberek kifoszto­gatója — s gyilkosává alacsonyului! Kapható Wajdits József könyvkcreakcdéocben X.-Kanizsán. 1. kép; Fig. 1. 2. kép; Fig. 2. 3. kép; Fig. 3. 1. kép: Az 1863. március 4-én felakasztott Patkó-bandita, Leopold, álnéven Kutyási György és társainak halálítélete (Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára, Zalaegerszeg) Fig. 1: The death sentence of Patkó the bandit, György Kutyási aka Leopold and companions from 4 March 1863. (Zala County Archives of the Hungarian National Archives, Zalaegerszeg) 2. kép Patkó Jancsi idealizált portréja (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg) Fig. 2; Idealized portrait of Jancsi Patkó (Göcsej Museum, Zalaegrszeg) 3. kép: Szemlér Mihály 1859-ben készített „Szegénylegény” című színezett krétarajzát később Patkó Pistával azonosították. A képen látható kanászszűrös, kanászkalapos, puskás betyár azonban nem a somogyi rablófejedelmet ábrázolja (Wikimedia) Fig. 3; The figure on the drawing “Poor man” of Mihály Szemlér (1859, chalk) was later identified as Patkó Pista. However, the man in the drawing wearing a swineherd’s fur greatcoat, and hat and holding a gun cannot be the famous thief of County Somogy. (Wikimedia)

Next

/
Oldalképek
Tartalom