Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Berki Márton–Berki Szilárd: Egy „csinált város” téglái – Téglagyártás Zalaegerszegen
Egy „ csinált város ” téglái - Téglagyártás Zalaegerszegen 245 an a kutatómunkánk során semmiféle további utalást nem találtunk.) A Braunstein-féle téglagyár következő említése rendhagyó kontextusban maradt ránk. A Nagykanizsán megjelenő „Zalai Közlöny” című hetilap 1894. május 12-i számának rövid hírei között - „Csodaszülött” címmel - az alábbi érdekesség olvasható (13.kép): „A zalaegerszegi Braunstein-czég téglavető-gyárának egy munkásnője csodagyermeket szült, amelynek emberi testen békához hasonló feje volt. A szörnyszülött születése után néhány perczczel meghalt. Érdekes megemlíteni, hogy a tudós asszony, aki a születésnél segédkezett, a csodaszülött látása feletti ijedtség következtében beteg.” Valószínűleg Braunstein József fent említett számos városi tisztségének köszönhető, hogy a gyárat nem egyedül vezette: a zalaegerszegi kiadású „Magyar Paizs” hetilap 1900-1903 közötti számaiban a város téglagyárainak sorában a „Braunstein testvérek téglagyára az Andráshidai úton” megnevezés szerepel, testvérének (testvéreinek?) nevét azonban ez a forrás sem közli. A gyárat az 1903. március 12-i szám említi utoljára, a következő - március 19-i - lapszámtól kezdve már nem szerepel a felsorolásban. Városi tisztségeit azonban ezt követően is bizonyíthatóan betöltötte Braunstein, akinek hat évvel később (1909- ben) bekövetkezett haláláról a „Zalamegye” hetilap az évi június 27-i száma az alábbi nekrológban számolt be: „[a] megboldogult közszeretetben álló, népszerű, törhetetlen magyar érzésű férfiú volt. Pályáját a vármegye szolgálatában kezdte, majd Zalaegerszeg város tanácsosa lett s egy évvel ezelőtt vonult nyugalomba. Családot nem alapított s vele kihalt a Braunstein család. Rokonainak, barátainak és tisztelőinek részvéte kisérte örök nyugvó helyére, a zalaegerszegi temető- be.” A városban fellelhető erőteljes karakterekkel ellátott, domború J+B megjelölésű téglák vélhetően Braunstein József téglagyárának termékei, amelyek tulajdonlásának rövid (kb. 15 éves) ideje miatt viszonylag korlátozott számban kerülnek elő. (Elképzelhető továbbá, hogy a szintén kis számban fellelhető domború, tükrös JB feliratú padlóburkoló téglák is Braunstein nevének kezdőbetűit rejtik.) A Braunstein-féle gyárat 1906-ban - tehát még Braunstein József halála előtt - az egeraracsai születésű Brüll Mór (1865-1945) vette át.53 Elképzelhető, hogy eleinte ő is bérbe adta az üzemet, a „Magyar Paizs” 1907- es és 1908-as lapszámaiban ugyanis egy bizonyos Fischl József neve szerepel a Brüll Téglagyárnál. (Az is lehetséges azonban, hogy mindössze az ügyvezető nevét közölte a forrás.) Az 1. világháború, valamint az azt követő gazdasági recesszió a Brüll-féle gyárat sem kímélte. A korábban már említett 1919-es, a megye területén található bányákról, ipartelepekről és gyárakról készített kimutatás szerint ekkor 2 alkalmazottja volt, működése viszont - a város többi téglagyárához hasonlóan - szünetelt.54 Feltételezhető, hogy az 1920-as évek első felének válságára adott válaszként, mindenesetre a vállalat 1925-ben cégformát váltott. A Zala Megyei Cégbíróságok cégjegyzékei szerint a „Brüll Mór Gőztéglagyára” nevű egyéni cég55 ekkor KKT-vé, vagyis közkereseti társasággá alakult,56 melynek során Brüll Mór társult Sarkadi Bélával. A cégátalakítás sikerrel járt, ezt követően — az 1930- as években - ugyanis folyamatos fejlődés jellemezte a gyárat; a korabeli beszámolók szerint Brüll ,fokozatosan fejlesztette, ellátta a legmodernebb gépekkel”, melynek eredményeként „[a] vállalat nagy népszerűségnek örvendett]”.51 58 A cég növekedéséről cégbírósági adatok is tanúskodnak, melyek szerint 1931- ben „ Brüll és Sarkadi gőztéglagyár cégtulajdonosok építési engedélyt kér[t]ek”,ss 1937-ben pedig „Brüll Mór és Sarkadi Béla az ólai téglagyár területén munkáslakóház és iroda építéséhez engedélyt kér\f\ ek”.59 Ebben az időszakban a Brüll-gyár - az alsóerdei téglagyár melletti egyetlen további gyártóként - már nemcsak tégla előállításával, hanem cserépgyártással is foglalkozott60 (Id. 14. kép). 1941-ben a Brüll Téglagyárat a náluk tárolt téglamennyiség bejelentésére kötelezték,61 a következő évben pedig a „Zalai Közlöny” egyik rövid híradása említi a „Brüll-Sarkadi-féle” téglagyárat, pontosab53 BODRY - MADARÁSZ - ZSADÁNYI 1935, 144. 54 ZML, V. 1607c., Ikt.: 9262 55 Cégjegyzék száma: Z.E. II. 522. 56 Cégjegyzék száma: Z.T. III. 227. 57 BODRY - MADARÁSZ - ZSADÁNYI 1935, 144. 58 ZML, V. 1607c., Ikt.: 8030 59 ZML, V. 1607c., Ikt.: 141 60 MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI, IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI CÍMTÁRA 1931, 642. 61 ZML, V. 1607c., Ikt.: 2885
