Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Vándor László: Újabb adatok a középkori Kanizsa mezőváros topográfiájához. A Kanizsai Boldogságos Szűzről címzett ferencrendi kolostor régészeti emlékei
164 Vándor László megmaradt (Zala-)szentgróti a középkori mezővárosok déli végében található.5 (Zala-)Tárnok gótikus formáját még sejtető kolostortemploma és a teljesen elpusztult szemenyei a mezővárosok keleti szélén álltak.6 Ezektől teljesen eltér elhelyezkedésében is a falkosi kolostor, amely nem a településen, hanem a fölé magasodó dombhát szélén épült.7 Mindezekből kitűnik, hogy a megye ferences-rendi kolostorai döntően jól lokalizálhatóak, az álló épületek régészeti és művészettörténeti kutatása is többségében megtörtént. A közelmúltban fejeződött be a keszthelyi épület kutatása, melynek feldolgozása után nemcsak a város, hanem a térség története szempontjából is számos új adatot várunk.8 A (Mura-)szeme- nyei kolostort ugyan elpusztitotta egy kavicsbánya, de 16. századi alaprajzát ismerjük, és helye is pontosan meghatározható.9 Csupán egyetlen épület meghatározása okozott a közelmúltig komoly problémát, Délnyugat-Magyar- ország egyik legjelentősebb városának, Nagykanizsának az egykori ferences kolostorának a lokalizációja. A kolostor helyének ismerete nélkül, a korábbi kísérletek a középkori mezőváros kiterjedése, elhelyezkedése és településszerkezetének megismerése tekintetében is téves eredményekre vezettek. Nagykanizsa (a középkorban Kanizsa) kolostorának problematikája Kanizsa település első említését 1245-ből ismerjük. Ekkor a Bikács nemzetséggel rokon Prinz comes birtoka. Szent Margit tiszteletére emelt templomának első említése 1262-ből van.10 A 13. század végének, 14. század elejének belháborúi során emelt vára 1319- ben került a király birtokába, aki a vár elfoglalásában nagy érdemeket szerzett Osl nembeli Lőrincnek adományozta. Lőrinc és utódai ettől kezdve Kanizsainak nevezték magukat. A Kanizsaiak a 14. század második felétől egészen a család fiúágon való kihalásáig (1532) Magyarország egyik legjelentősebb családja volt. A névadó birtok, Kanizsa, egészen 1492-ig a számos országos és egyházi méltóságot felmutató család fő ágának birtokközpontja lett.11 A 14. század végén Kanizsai Miklós, Magyarország tárnokmestere sokat tett a település fejlődéséért, az általa építtetett új várban többször megfordult Zsig- mond király is. Új templomot is építtetett Szűz Mária tiszteletére, melyhez búcsúengedélyt szerzett XI. Gergely pápától. Az új templom mellé fia. Kanizsai János, Sopron megye főispánja alapított 1418-ban kolostort a ferencesek mariánus ága számára. Az építkezés 1423- ban fejeződött be, és a kolostor a Boldogságos Szűz titulust kapta.12 A kolostort az alapító család kiemelten támogatta. 1436-ban a magyarországi ferencesek közgyűlését ebben a kolostorban tartották. 1484-ben Kanizsai Miklós hét évre szóló búcsúengedélyeket szerzett a kolostornak, ezeket azonban egy év múlva visszaélések miatt visszavonták. A kolostor utolsó említése 1533-ból ismert. Megszűnése valószínűleg 1532- ben Szulejmán szultán Bécs felé indított hadjáratával függ össze. A török sereg áthaladt Kanizsa városán, s valószínűleg ekkor szenvedett a kolostor olyan súlyos sérüléseket, melyek után nem építették újjá, avagy a szerzetesek nem települtek vissza falai közé.13 A ferencesek temploma azonban továbbra is használatban maradhatott, legalábbis erre utalnak a város jeles hely- történészének, Halis Istvánnak az adatai, aki szerint még 1587-ben is használták.14 Az 1540-es évektől váltak a török támadások egyre gyakoribbá ezen a területen. A Kanizsa folyócska (ma Principális) szigetén fekvő vár előtt a keleti parton lévő területet megerődítik, és a város lakossága erre a területre költözik. A kanizsai vár 1566-1600 között főkapitányság székhelye.15 A török ekkor elfoglalja, és 90 évig az oszmán birodalom legnyugatibb pasalikjá- nak központja. A törökök csak a várban laknak, a város területe pusztasággá válik.16 A vár 1690-ben kerül újra magyar kézbe, a betelepült új lakosság először a várba települ, majd a régi város helyén felépülő új várost veszi birtokába.17 A feleslegessé vált vár elbontása 5 Vándor 1986, 51-54. 6 Vándor 1986, 50., 54. 7 Vándor 1986, 51. 8 Az ásatások a cikk szerzőjének vezetése alatt folytak 2011/2012-ben. Az eredmények egyelőre még publikálatlanok. 9 Vándor 1986, 50., 67. 6. kép. 10 Vándor 1994, 227. 11 Vándor 1994, 235-244. 12 Vándor 1994,259-260. 13 Vándor 1994, 226-260.; Karácsonyi 1922-1924, 118-119. 14 Halis 1899, 10-14. (Halis ezen adatai és forrásainak eredete még ellenőrzésre szorul.) 15 Vándor 1994, 299-353. 16 Vándor 1994, 353-395. 17 Vándor 1994, 366.
