Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Ilon Gábor: Egy kora vaskori préselő minta Gősfa határából. In memoriam Horváth László (1945–2015)
140 Ilon Gábor motívum. A Caput Adriáétól északra pedig a 7. század első felében jutottak el talán a görög kolonizáció hatásaként." A pozsonyi öntőforma egyik oldalán11 12 azonban egy olyan motívum részlete is megtalálható, ami az Urnamezős és a Hallstatt-kultúra Napbárka-ábrá- zolására vezethető vissza. Ennek legjobb párhuzamai pedig a fent már említett Radovin-Bertinova gradi- na-i kora vaskori és Starigrad tengerparti öntőforma példánya.13 A gősfai és a Nin-i formában préselt domború és díszes lemeztárgy jó, bronzból készített csüngő párhuzamait ismerjük Hallstatt temetőjének 296/297. sírjából, illetve a 94. sír pektoráléjának csüngőiről.14 Ezek azonban rendelkeznek akasztófüllel, míg a gősfai és Nin-i formában keletkező lemezen ilyen nem volt. Utóbbiakból azonban több (3 = fűrészfog, 5 = kereszt, 9 = háromszög) összeforrasztható. Ilyenekből állnak a Sticna-i 48. tumulus 27. sírja (2. ábra 3) és a Libna-i Spiler 1. tumulus 5. sír arany fejdíszei, amelyeket a 8. századra kelteztek. Alkotóelemei pedig Örményországtól Hallstattig elterjedtek, azaz az etruszk, az illyr és a szkíta törzsek elitjéhez tartozó hölgyek körében voltak népszerűek.15 így nem meglepő, hogy a 6. század közepére datálható ártándi szkíta sír aranygyöngyei is hasonló rozetta-díszes elemekből épültek fel, de ugyanez a motívum a diadém aranyfóliáján is megtalálható.16 Végezetül megjegyzem, hogy a bepecsételt/benyo- mott rozetta-motívum a Hallstatt-kori kerámián is széles körben elterjedt és népszerű17 és keleti eredetű.18 Összefoglalás A rozetta-motívumos lemezke préselésére szolgáló formát, a bizonytalanabb korú horvátországi préselő minta és öntőformák mellett, és a pozsonyi öntőforma, valamint a remekül keltezett szlovéniai sírok aranyékszerei segítségével a Hallstatt-korra teszem. Más kísérő leletek (pl. kerámia) hiányában azonban a 8-6. századokon belül pontosabban nem datálhatom. Irodalom Celhar - Vujevic 2013 Celhar, Martina - Vujevic, Dario: Prilog poz- navanju metalurske djelatnosti liburna. A contribution to understanding metallurgic activities of the liburnians. Archaeologia Adriatica VII (2013) 113-132. Dobiat 1980 Dobiat, Claus: Das hallstattzeitliche Gräberfeld von Kleinklein und seine Keramik. Schild von Steier Beieheft 1. Graz, 1980. Gustin - Preloznik 2005 Gustin, Mitja - Andrej Preloznik: Die hallstattzeitlichen Frauen mit Goldschmuck von Do- lenjsko (Slowenien). Studien zur Kulturgeschichte von Oberösterreich 18 (2005) 113-130. Kemencei 1999 Kemenczei Tibor: Goldschmiedekunst der Skythenzeit. In. Kovács T. - Raczky P. (Hrsg.) Prähistorische Goldschätze aus dem Ungarischen Nationalmuseum. Ausstellungskatalog. Budapest, 1999. 92-99. Kromer 1959 Kromer, Karl: Das Gräberfeld von Hallstatt. Firenze, 1959. Stegmaier 2010 Stegmaier, Gerd: Keramik zwischen Ost und West: ein Beitrag zur Erforschung von Fernkontakten während der frühen Eisenzeit. Achäologisches Korrespondenzblatt 40 (2010). 67-75. Studeniková 1989 Studeniková, Etela: Kadlub z doby halstattskej z Bratislavy-Devina. Hallstattzeitliche Gußform aus Bratislava-Devin. Zbornik Slovens- kého Národného Múzea 83, História 29 (1989). 11-40. Trachsel 2004 Trachsel, Martin: Untersuchungen zur relativen und absoluten Chronologie der Hallstattzeit. Teil. 1. UPA 104, Bonn, 2004. 11 Studeniková 1989, 30-31, Obr. 6. 12 Studeniková 1989, 38-39, Obr. 1.1. és Obr. 2.1. bal oldalon. 13 Celhar - Vujevic 2013, Fig. 2-4. 14 Kromer 1959, Taf. 48. 6a-c, Taf. 251. 15 Guätin - Preloznik 2005, 114-117, 120, 126-127, Abb. 2, Abb. 3/2-4, Abb. 4.8, Abb. 6. 16 Kemenczei 1999, 92-93, Abb. 56. Kat. 66/2-3. 17 Dobiat 1980, Taf. 41.1,42.4-6, 73.3, 107.1; Stegmaier 2010, Abb. 5. 4. 18 Stegmaier 2010, Abb. 2. 3.
