Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Tarbay János Gábor: Késő bronzkori depó Oltárc–Márki hegyről (Zala m.) Őskori manipulációk, szelektív és recens törések vizsgálata
The Late Bronze Age Hoard from Oltáré Márki Hill 111 Késő bronzkori depó Oltárc-Márki hegyről Őskori manipulációk, szelektív és recens törések vizsgálata 2014 nyarán Virág István gombaszedés közben, a Zala megyei Oltáré közelében fekvő Márki hegy erdejében egy kincsleletre bukkant. A bronzdepó később a zalaegerszegi Göcseji Múzeum gyűjteményébe került - a megtaláló rokonainak: Szakái Jánosnak és Szakái Tamásnak - a közvetítésével. A leletegyüttes támadófegyverekből (kardhegy, 3 lándzsahegy, tőr), munkaeszközökből (10 nyélnyújtványos sarló, tokosbalta, szárnyasbalta, 3 kés), ékszer- és ruházati elemekből (8 nyakperec, 17 karperec, 2 karika, 6 fibula, 1 spirál korong töredék, 2 bordázott korong) és egy összehajtott bronzlemezből állt. Jóllehet a Márki hegy régészeti- leg korábban is ismert volt, hasonló kincslelet vagy szórvány fémtárgy nem került elő róla. A megtalálás pontos helyét, mely a Márki hegyen keresztül vezető földút mentén található, 2014 októberében Virág István segítségével sikerült azonosítani. Ekkor kerámiatöredékek és egy karperec töredék került elő. Később újabb terepi és fémkereső-müszeres kutatásra került sor az ELTE BTK Régészettudományi Intézet OTKA K 112427-es programja keretében, melynek eredményeként további kerámia- és fémleletek bukkantak elő. A leletegyüttes feldolgozásának eredményei a hagyományos tipo-kronológiai elemzés mellett több fázisban elvégzett makroszkopikus és mikroszkopikus vizsgálatokra is támaszkodtak. Tipo-kronológiai szempontból a Márki hegyről származó bronzdepó tárgyai elsősorban a Ha Al-es periódus fémleleteivel mutatnak hasonlóságot, ugyanakkor több tárgy esetén (pl.: rombusz átmetszetű és elhegyesedő végű karikák) is felvethető, hogy a lelet keltezése a Ha Bl-ig tolható ki. A depó fiatalabb időszakban történt földbekerülése mellett szólnak az ötszög pengés lándzsahegy párhuzamai, melyek a lengyel időrendi szisztéma alapján az ún. Ha A2-Ha Bl-es periódusra keltezhe- tők. A makroszkopikus és mikroszkopikus vizsgálatok eredményeként egy sajátos képet lehetett körvonalazni a Márki hegyről származó leletről. A recens sérülések leválogatása után kiderült, hogy a depóban jórészt intakt, használatra alkalmas vagy intenzív használati nyomokat magukon viselő késztermékeket helyeztek el (kivételnek számít a lemeznyersanyag). Az őskori szándékos törések és manipulációk száma alacsony volt, és különleges tárgyakon (pl.: kard) vagy formában (összerakott tárgyak) jelent meg. A restaurá- latlan állapotban elemzett tárgyfelület és a megtaláló beszámolója alapján feltételezhetjük, hogy a korszak ismert kontextusú leleteihez hasonlóan az oltáréi depó tárgyai is rendezett formában kerülhettek lerakásra. A vizsgálatok során megállapítást nyert szabályos mintázatok erősen felvetik a lelet rituális voltát, habár a lelet végleges interpretációjához további terepi kutatásra és a tanulmányban alkalmazott módszerek alapján elvégzett összehasonlító vizsgálatokra van szükségünk.
