Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Tokai Zita Mária: Nagykanizsa–Palin –Anyagnyerőhely – egy központ a lengyeli kultúra idejéből I.
10 Tokai Zita Mária a keleti és az északi részen tágabb közökkel futnak, a nyugati és a déli részen ezek a távolságok szűkebbek. A belső és a középső árok között 10-19,5 m, a középső és a külső árok között 12,5-28 m közötti távolság van. Az északkeleti/keleti részen a középső és a külső árok között félúton - a középső ároktól mintegy 9-9,5 m-rel kintebb - egy keskeny, többször megszakadó kis árkot tapasztaltunk, mely paliszádra utal (5. kép 1-2). Ez nem összefüggő, 3 szakaszát észleltük, mindhárom árokszakasznak külön számot adtunk, melyek északról kelet felé haladva a következők: 48., 49. és 50. objektum. A három árokszakasz együttesen mintegy 30 m hosszan jelentkezett. A keleti részen biztosan nem folytatódott tovább, az északi részen pedig a bányaprofilig tudtuk követni, a többit a korábbi bányászat megsemmisíthette. Ennek az ároknak a szélessége 0,7-1,14 m közötti, legnagyobb mélysége a humuszolt szinthez képest 0,48 m, oldala szinte függőleges, alja változó, teknős és hegyes. Belefut a középső árok északkeleti bejárata előtt jelentkező félköríves toldalékárok (61. obj.) északkeleti szélébe, a mindkettőt vágó metszetprofilon azonban nem észleltük külön (5. kép 4). Jól megfigyelhető volt, hogy a paliszádárok a félköríves kiszögellés északkeleti része mellett, valamint délkeleti irányban kicsit távolabb, 0,8-1 m szélesen megszakad, átjárót képezve. Paliszádok nyomait a lelőhely többi részén nem észleltünk. A domboldalba ásott, V átmetszett! külső és középső árok esetében a bemosódások ferdék, a dombtetőhöz közelebb vékonyak, a dombalj felé vastagabbak voltak, mely a domborzati viszonyokkal magyarázható. Az árkok feltöltődése réteges, többszörös, helyenként 6-8-szoros megújítás, tisztítás nyomait észleltük a metszeteken (pl. 4. kép 4). Ezek karbantartása nem minden esetben érintette a teljes árkot, sokszor csak bizonyos szakaszok felújítása történt meg, erre utal az árkokon húzott metszetfalak eltérő betöltési rétegsora (3. kép 2-5, 4. kép 1-6, 6. kép 2-5). A középős árok bejáratainál az oldalak vörösen átégtek, az árok aljában pedig paticsomladékos felületeket észleltünk, melyeket több méteren keresztül tudtunk követni (4. kép 1-3, 7—8). Hasonlót tapasztaltak Személy - Hegyes I. lelőhelyen. Ott az I-E árok déli bejárata közelében levő részén, az aljától 1,1 m-re egy kb. 15-20 cm vastagon átégett, paticstörmelékes réteget és egy tölgy oszlop maradványait tárták fel. „Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a kapuszerkezet beomlott: elégett maradványait találtuk meg a pusztulás idején már részlegesen betöltődött árokban.” - írták a szerzők.15 Nagykanizsán is a bejáratokhoz kapcsolódó valamiféle épített konstrukciót tételezhetünk fel abban az esetben, ahol a paticsos omladék nem az árok alján, hanem magasabban, a már részben feltöltődött részen jelentkezett. Ott viszont, ahol az árkok alján és a falain, elsősorban a bejáratok mellett - valamint néhány esetben attól távolabbi szakaszokon is - tapasztaltuk az égést 10-30 cm vastagon, véleményünk szerint direkt kiégetéssel számolhatunk. Ennek célja talán az árok és különösen a bejáratok melletti részek tartósab- bá tétele lehetett, vagy esetleg valamiféle rituálé részeként tekinthetünk a tűz nyomaira. Kiemelendő tény, hogy a kiégetés nyomaival csak a középső ároknál találkoztunk, sem a belső, sem a külső árok esetében nem tapasztaltunk hasonlót. Az árkoknál érdemes kitérnünk a bejáratokra is. Ezek paramétereivel - szám, méret, forma, irányítás - többen is foglalkoztak.16 A körárkok bejáratait jellemzően a szimmetria jegyében alakították ki, 2 vagy 4 bejárat a legjellemzőbb. Páratlan számú, 3 vagy 5 bejárat ritka, utóbbira példa Rasovice,17 valamint Glaubendorf 2 középső és külső árka,18 és Nagykanizsa-Pa- lin - Anyagnyerőhely belső árka. A 6 bejáratú rondellák száma is alacsony, ilyen pl. Altruppersdorf,19Glaubendorf 2 belső árka - melynek később az északkeleti bejáratát betemették20 Golianovo,21 Villánykövesd - Jakabfalusi út mente.22 Ehhez a csoporthoz csatlakozik Nagykanizsa-Palin - Anyagnyerőhely középső és külső árka, melyeknél a 4 fő égtáj mellett az északkeleti és a délnyugati irányban is volt bejárat. 8 vagy annál több bejáratot csupán magyarországi körárkok esetében tapasztaltak, a többi országban ez ismeretlen. A körárkok szempontjából jól kutatott Ausztriában az árkok bejáratainak átlag szélessége 2,2-4,4 m közötti, végződései pedig különböző formában lettek kiképezve, melyeket legutóbb Wolfgang Neubauert sorolt 6 típusba:23- 1. típus: a legegyszerűbb, egyenesen vagy ívesen megszakad az árok; 15 BERTÓK - GÁTI - VAJDA 2008, 92. 16 pl. PETRASCH 1991, 468-473.; TRNKA 1991, 302-306. 17 PETRASCH 1991, 519.; TRNKA 1991, 286-288., Abb. 115. 18 NEUBAUER 2005, 52-57.; MELICHAR - NEUBAUER 2010, 198-203. 19 DAIM - NEUBAUER 2005 20 NEUBAUER 2005, 52-5 7.; MELICHAR - NEUBAUER 2010, 198-203. 21 legutóbb KUZMA - TIRPÁK 2012, 246-247., Abb. 3.3-7. 22 BERTÓK - GÁTI 2011, 3-5. 23 MELICHAR - NEUBAUER 2010, 91-94.
