Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Balogh Margit: Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése
252 Balogh Margit gyéspüspök, ha nem is azonnal, de elfogadta Pehm döntését. Utóda így jellemezte öt: „Igazi papi élet. Kemény, de nemcsak másokkal, önmagával szemben is. Nagy szociális érzékkel rendelkezik. Híveinek szigorú, de szerető atyja.”24. Az esperes-változásról szóló sajtóhír azonban csak a felmentés tényét közölte, és elhallgatta Pehm lemondását. Ám hiába volt a történetnek egy Pehm-féle olvasata, ettől még az a hír terjedt el róla, amit Esty is rögzített a naplójában. Visszatérve a veszprémi püspökség esélyeire, Törnek Vince, az 1946-ban tartományfőnökké, 1947-ben generálissá választott piarista szerzetes egy újabb pártfogót említ, ő úgy tudta, hogy Antall József menekültügyi kormánybiztos magának tulajdonította Mindszenty kinevezését. Történt ugyanis valamikor 1943 második felében, hogy Rótta nunciust elvitte Zalaegerszegre, meglátogatni az Olaszország „átállása” után hadifogolyként kezelt badoglionista olasz tiszteket. Természetesen a plébániára is elmentek, és miután a nuncius roppant elégedett volt a látottakkal, Antall odaadta neki a plébános, azaz Mindszenty József curriculum vitae-jét. „Antall mindig meg volt győződve, hogy Mindszenty ennek alapján lett veszprémi püspök.”25 A szentszéki döntés azonban mégis egyre csak húzódott. A német megszállás küszöbén Mikes címzetes érsek felsietett a budai várba, és megsürgette a nunciatúrán a kinevezéseket. Vajon Mikesen kívül ki érvelhetett még Mindszenty mellett a nunciusnál? Többen is, köztük Cavallier József, a méltatlanul elfeledett újságíró, a megkeresztelkedett zsidók érdekvédelmi szervezeteként létrehozott Magyar Szent Kereszt Egyesület vezetője. Cavallier Angelo Rótta pápai nunciussal is úgy került kapcsolatba, hogy ő vette át és továbbította a szentszéki menleveleket. Idővel egyfajta barátság alakult ki közöttük, s ő lett a nuncius egyik legfőbb informátora. A Szent Kereszt Egyesületben Cavallier együtt dolgozott Slachta Margittal, a magyar törvényhozás első női képviselőjével, aki előbb, mint missziós nővér, később, mint a Szociális Testvérek Társaságának alapító főnökasszonya, s nem utolsósorban mint legitimista politikus, jól ismerte a zalaegerszegi apátplébánost. Nem kizárt, hogy neki is szerepe volt a veszprémi püspök személyének kiválasztásában. Az bizonyos, hogy a Vatikán olyan jelöltet keresett, aki egy átmeneti, zavaros időszakban is képes a helyzetet uralni, és aki alkalmas a háború utáni újjáépítés mérhetetlenül fáradságos munkájára. A történelem adott válságos pillanatában egy határozott és vezetni képes személyiségre volt szükség. Mindszenty ilyennek ígérkezett, hiszen szervezőképességét, munkabírását, hitének és erkölcsének ki- kezdhetetlenségét már többszörösen bizonyította. Vezetői stílusa a parancsolóan irányító típusba sorolta. És ha mindez még nem lett volna elegendő érv Mindszenty mellett, ne zárjuk ki annak eshetőségét sem, hogy sziklaszilárd legitimizmusa is alkalmas jelöltté tette Róma szemében, tekintettel a háború utáni kelet-közép-európai politikai fejleményekkel kapcsolatos latolgatásokra, amelyekben szerepelt egy Habsburg vezetésű Duna-monarchia elképzelése is. 24 Zalaegerszegi Mária Magdolna Plébánia Irattára, Esperesi iratok 1942-1957. Készéi Imre kerületi esperes Grősz József megyéspüspöknek. Zalalövő, 1943. január 5. 25 Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltára IV. 198. Törnek Vince hagyatéka, Saját kéziratok, 12. tétel, Törnek Vince visszaemlékezései (1968-1981). 99. föl. „Kapcsolataim Mindszenty Bíborossal.” Róma, 1981. augusztus 19. Idézi Koltai András és Lukács László: Törnek Vince piarista generális feljegyzéseiből. Vigília 80 (2015) 1. 52-59.
