Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Balogh Margit: Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése
254 Balogh Margit a római kúrián kívül fogadja és a püspöki széket átvegye”32. Szóban arra figyelmeztette Veszprém új püspökét, hogy legyen paternus, azaz atyai. „Sajnos inter arma [harc közben] nem mindig sikerült” - írta évtizedekkel később önkritikusan Mindszenty33. Mindszenty József 1944. március 11-én vezette le utoljára a zalaegerszegi egyházközség gyűlését, mint egyházi elnök. A búcsúzó képviselők megilletődve árulták el, hogy ők már régóta mondogatják egymás között: „a mi plébánosunk már kinőtt a zalaegerszegi öreg plébánia szűk kereteiből, hogy nem itt lenne már a helye, hanem máshol, magasabb, fontosabb positióban, ahol nagy szelleme szabadabban szárnyalhat”34. A főpapi esküre, amit Horthy Miklós kormányzóra kellett letenni, 1944. március 24-én került sor: „Én Mindszenty József, mint püspökhöz illik, esküszöm a szent evangéliumokra, hogy Magyarország Főméltóságú Kormányzójának híve leszek és ígérem, hogy sem közvetve, sem közvetlenül semmiben részt nem veszek, ami Magyarország jogaival és érdekeivel ellentétben áll. Isten engem úgy segéljen!”35 Az eskütétellel Mindszenty József jogossá vált javadalma jövedelméhez. Hogy „Veszprém megért egy kormányzót”? 1920 előtt katolikus uralkodóra kellett esküt tenni, nem egy református kormányfőre, ám ezúttal felekezeti vagy politikai fenntartásoknak - ha Mindszenty püspök akart lenni - nem volt helye. Ugyanekkor tett esküt a másik két új püspök, Hamvas Endre és Kovács Sándor is. Ez volt az egyetlen eskü, amit Mindszenty főpapként a magyar államra és annak államfőjére tett, morálisan csak ez kötötte, és a későbbiekben, amikor a jogfolytonosság illeszkedési pontjait kereste, ehhez tudott és akart visszanyúlni. A Szálasi-rezsim fontosnak tartotta volna az új eskütételt, de az elmaradt, az 1945 utáni kormányok pedig csak öt év elteltével, 1950-re jutottak oda, hogy a szertartásnak jelentőséget tulajdonítsanak, így 1945 és 1950 között Mindszenty - ezúttal, mint esztergomi érsek - mellett elmaradt Rogács Ferenc pécsi koadjutor püspök, Papp Kálmán győri, Bánáss László, majd Badalik Bertalan veszprémi püspök eskütétele is. A püspökszentelés nyugtalan és feszült hangulatban, a német katonai megszállás első napjaiban, 1944. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén ment végbe az esztergomi bazilikában. Serédi hercegprímás három püspököt is felszentelt a 11 órakor kezdődött szentmise keretében: Kovács Sándor kecskeméti plébánost a szombathelyi, Hamvas Endre budapesti érseki helytartót a Csanádi, Mindszenty Józsefet a veszprémi egyházmegye élére. Eredetileg külön-külön szentelték volna őket, Mindszentyét a zalaegerszegi főplébánia-templomban. A meghívók el is készültek, amikor a németek bevonulása miatt a hercegprímás úgy döntött, hogy az új püspököket együtt szenteli fel Esztergomban. A kivételes eseményre családtagjaival érkező Mindszenty vegyes fogadtatásáról árulkodik Serédi hercegprímás személyi kísérőjének, Esty Miklósnak a korabeli naplója: „Kora délután érkezik meg haza 7 heti távoliét után Meszlényi püspök a gazdasági autóval, s magával hozza Hász István tábori püspököt. Fél öt tájt 32 VÉL I.1.44.a. 1453/1944. Angelo Rótta apostoli nuncius a püspöki kinevezési bullát helyettesítő okirata. Budapest, 1944. március 20. 33 Mindszenty József: Napi jegyzetek. Budapest, Amerikai Követség 1956-1971. Mindszenty Alapítvány, Vaduz, 1979. 376. 1965. február 17-i feljegyzés. 34 Zalaegerszegi Mária Magdolna Plébánia Irattára, jegyzőkönyvek 1940-1970. 110. föl. Jegyzőkönyv a Zalaegerszegi Róm. Kath. Egyházközség képviselő-testületének 1944. március 11-ei üléséről. Kézírás. 35 VÉL I.1.44.a. 1483/1944. Mindszenty József eskütételi szövege. Budapest, 1944. március 24. Eredeti. Hiteles másolatban: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 276. f. 65/353. ő. e. 6. föl. (Ortutay Gyula kultuszminiszter küldte Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettesnek. Budapest, 1950. január 27.) Az eskütételre báró Perényi Zsigmond belső titkos tanácsos „mint zászlósúr”, a felsőház elnöke, Antal István magyar királyi titkos tanácsos, a vallás- és közoktatásügyi miniszter teendőivel ideiglenesen megbízott igazságügy-miniszter és Stolpa István államtitkár jelenlétében került sor.
