Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Müller Róbert: A kontinuitás kérdései Fenékpusztán
32 Müller Róbert az erődöt, és temették el halottaikat a déli fal előtt? A D4 és D5 tornyok közötti terület sírjaiban már az avar honfoglalást megelőzően számolhatunk a korai Keszthely-kultúra egyes tárgyainak megjelenésével. Ezek a temetkezések egyértelműen a továbbélő késő antik népesség utódainak a sírjai. Számuk azonban elenyésző a D4 torony és a DNy-i saroktorony közötti területen a 6. század utolsó és a 7. század első harmadára keltezhető temetkezésekhez viszonyítva, ezért a késő római népesség szórványos kontinuitása mellett 568 után feltétlen számolnunk kell újonnan bevándoroltakkal. Erre az eredményre jutott Heinrich-Tamáska Orsolya is legutóbb (2015, 50-55.). Ezek részben D-ről, DNy-ról a szlávok elől idemenekült késő antik közösségek, amelyek anyagi kultúrája gyakorlatilag megegyezett a helyi lakosságéval, részben különböző germán csoportok, amelyek az avarok hadjárataitól remélhető bőséges hadizsákmány reményében csatlakoztak a Kárpát-medence új uraihoz. Ezen kívül bizonyos tárgytípusok feltűnése a Balkánról idekerült bizánci elemekre utalhat. Ezzel a vegyes eredettel és összetétellel magyarázható, hogy a korai Keszthely-kultúra temetői bizonyos, egymástól némileg eltérő sajátosságokat mutatnak, és a közvetlenül a D-i erődfal előtti nagy, több száz síros temető mellett, vele egyidejűleg használt, ki- sebb-nagyobb sírcsoportokat ismerünk az erődből és közvetlen környékéről (Müller 2002a). A római kontinuitást támasztják alá a természettudományos vizsgálatok is. A stroncium izotóp vizsgálatok azt mutatják, hogy a késő antik népesség többsége helyi eredetű, és csak hozzávetőleg 25 %-a vándorolt be (Heinrich-Tamáska/Schweissing 2011, 459-466.). A magfúrások C14 keltezésű pollendiagramjai alapján a 7. század közepéig folyamatos volt a római agrikultúra jelenléte Fenékpusztán (Sümegi et al. 2014). Irodalom ALFÖLDI 1926 Alföldi, A.: Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonien. 2. Bd. Berlin-Leipzig. BÁLINT 1993 Bálint, Cs.: Probleme der archäologischen Forschung zur awarischen Landnahme. In: Müller-Wille, M.- Schneider, R. (Hrsg.) Ausgewählte Probleme europäischer Landnahmen des Frühen- und Hochmittelalters. Sigmaringen, 196-273. BÁLINT 1995 Bálint Cs.: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai (Régészeti tanulmányok). Szeged. BARKÓCZI 1968 Barkóczi, L.: A 6th Century Cemetery from Keszthely-Fenékpuszta. ActaArchHung 20, 275-311. BARKÓCZI 1993 Barkóczi L.: Megjegyzések Valeria 4-6. századi történetéhez. Hiányos hagymafejes fibulák és ruhatűk. BudRég 30, 327-350. BARKÓCZI 1994 Barkóczi, L.: Beiträge zur Geschichte der Provinz Valeria im IV.-VI. Jahrhundert. Specimina Nova 10, 57- 135. BARKÓCZI-SALAMON 1984 Barkóczi, L.-Salamon, Á.: Tendenzen der strukturellen und organisatorischen Änderungen pannonischer Siedlungen im 5. Jahrhundert. Alba Regia 21, 147-187. BIERBRAUER 2004A Bierbrauer, V.: A Keszthely-kultúra és a késő római továbbélés kérdése Pannóniában (Kr. u. 5-8. század). Újabb gondolatok egy régi problémáról. ArchErt 129, 67-82.
