Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen 323 1857-ben a malom rekesztő tábláinak száma: 2, magassága: 2 such v. láb 2czoll v. hüvelk, szélessége: 7 such 8 czoll v. hüvelk214. 1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malom után 84 Ft jövedéki adót fizettek215. 1901-ben: „Grész Károly vízimalma a Zalán Kaszaháza és Zalaegerszeg között”216. 1907-ben „Böhm Testvérek kaszaházi malma. Fischer Mór kaszaházi lisztraktára Rákóczi utca 29. Korányi Mór kaszaházi malom lisztraktára Megyeház-tér.”217. A Böhm testvérek az Esztergom Szászvári Kőszénbánya Részvény Társaságtól 1919 márciusában és májusában is rendeltek szenet Kaszaházi Műmalmuk üzemeltetésére, amit az Országos Szénbizottság és az ellenőrző Munkástanács is jóváhagyott. A malom üzemeltetése körüli gondok miatt - fuvarköltség, molnárok, malmi munkások munkaidejének 8 órában való rögzítése a termelés gazdaságtalanná válása miatt, a malom működésének beszüntetését jelentették be a városnak 1919. július 9.-én218. 1921-ben a Böhm testvérek a kaszaházi malomhoz árapasztó mű építéséhez kértek engedélyt219. 1930-ban a kaszaházi malom szekunder hálózatának kiépítésére a Böhm testvérek a Zalaegerszegi r. t. város Elektromos művel kötöttek szerződést júniusban220. 1935-ös adat szerint: „Kaszaházi műmalom. Böhm testvérek. A vállalatot 1904-ben Böhm Mór és Zsigmond alapították. Teljesítőképessége 24 óránként 200q búza és 50q rozs. Üzletköre kiterjed az egész Dunántúlra és számos nagy vidéki városban van lerakata. A cég tulajdonát képezi a zalaegerszegi strandfürdő, melyet 1924-ben építettek, 100 kabinnal, homokfürdővel. A városközi úszóversenyeket a fürdő 50 méteres úszópályáján tartják évenként.”221. Az 1940 októberében alakult Kaszaházi Műmalom kft, a kaszaházi özv. Böhm Ignácné és társai tulajdonát képező kaszaházi gőzmalmot kibérelte és az addig felvásárolt gabona kétszeresének felvásárlására kért engedélyt. A kft. tagjai: Dr. Udvardy Jenő ügyvéd, Dr. Szalay Gyula városi tiszti főügyész, D. Horváth Imre kereskedő, Németh László kereskedő, Dr. Bozay Jenő ügyvéd zalaegerszegi és Csertán Ferenc földbirtokos, nemesapáti lakos voltak. Ügyvezetői: Dr. Udvardy Jenő, Dr. Szalay Gyula tagok és Kováts Károly a Vármegyei Bank és Takarékpénztár Rt. zalaegerszegi cég vezérigazgatója. A céget 204/1940/2 számon, 1940. december 30-án bejegyezték. Az iparigazolványt részükre kiadták 215/1941 számon. Az iratokból tudjuk, hogy a malom őrlőképessége ekkor 200q/24 óra volt222. Böhm Zsigmond (1857) és Böhm Zoltán (1892), Böhm Jakab nemesrádói földbirtokos és malomtulajdonos és Krausz Júlia gyermekeiként születtek Nemesrádón. 214 MNL ZML XII. 3. Na 43. (43-42 215 MNL ZML IV 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat. 216 Magyar Pajzs, 1901. 05. 09. 217 Magyar Pajzs, 1907. 04. 11. 218 MNL ZML V. 1607. 6516/ 1919. 219 MNL ZML V. 1607.3344/1921. 220 MNL ZML V. 1607. 1354/1930.. 221 B. M.Zs. 1935. III. 144. p. 222 MNL ZML V. 1607. 1988/1942.
