Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
320 Molnár László Egerszeg Zala folyó 1266-ban a király úgy döntött, hogy egy kehely és 120 márka fejében Márton comes Egerszeg nevű birtokát adja a veszprémi káptalannak „Mandeu” nevű földdel és egy malommal együtt, s ezekbe rokonai jelenlétében, azok ellenmondása nélkül be is iktatták azt171. Az 1714-ben lefolytatott tanúvallatás során a tanúk - többek között Kálmánczay Ferenc egerszegi plébánosnak az Egerszegh-en a Kis malomban lévő majorja-ban - vallják, hogy Tóth György molnár legény volt Tüzes malomban, ott őrletett Visy Erzsébet, a Bessenyőben lakó Visy István lánya; a tőlük származott gyereket az anyja után Visy-nek nevezték. Ez a fiú Csesztregre ment és ott is halt meg. A fiai visszajöttek Besenyőbe, s mint szabadosok szolgáltak ott172. 1753-ban Három molnárt írtak össze: Kis Molnár János, Fehér Ferenc, Dávid István173. Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Molnár János, Reta Farkas Mihály molnár nevét jegyezték föl’74. 1753-55-ben három molnár: Horváth Miklós, Büki János és Herczinger Jakab175. 1756-57-ben összeírták az Egerszegi céhbeli azon molnárokat, akik tagdíjukkal tartoztak. Nagy János tartozása 12Ft 30 x volt176. Az 1760 körül készült összeírásban, amelyben a molnárokat vették számba, Moyses János és Farkas Mihály neve szerepel177. 1762-ben Horváth Miklós a molnár178. Ugyanekkor az Új Malomnak nevezett malomban Hercsinger Jakab. 1768. május 27. „Malmok városunkhoz közel vannak.”179 - vallották a meghallgatottak. A püspökségnek az egerszegi uradalomban a legnagyobb bevételt a nagy vendégfogadó, a mészárszékek, a malom és a vámhíd bérlete hozták. 1826-ban az egerszegiek azt sérelmezték, hogy a bor árulását az ólai határ mellett lakó molnárnak a városi juss ellenére a földesúr (a püspök) évek óta egy egész évre árendába adja180. 1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. Az egerszegi határban lévő 2 vízimalom kapacitása - egyenként - napi 20 pozsonyi mérő181. 1867-ben a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 4 vízimalomban 3 segédet és 2 tanoncot foglalkoztattak, és a malom után 188 forint jövedéki adót fizettek182. Zalaegerszegen 1900-ban, a malomiparban 27 fő dolgozott183. 171 Holub III. 172 MNL ZML HLc. Csesztreg 67. ZML Inqisitiones Fasc. 1/28. 173 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Malombérlők, molnárok összeírása, 1753. 174 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Malmok, molnárok összeírása, 1757. 175 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Kapornaki nagyobb járás. Malmok összeírása. 176 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Céhbeli molnárok tartozása a céh felé, 1756-57. 177 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k. 178 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Molnárok összeírása 1762. 179 Horváth II. 71. p. 180 Cselenkó 2011. 181 MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX.N. 1866. 182 MNL ZML IV 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat. 183 Káli Csaba: Zalaegerszeg a századfordulón a számok tükrében. In. Zalaegerszeg évszázadai, Zeg. 1197. 322. p.
