Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen 315 be, többszöri módosítás, fellebbezés, és városi beavatkozás után, aminek során a vízmagasság be nem tartása miatt meg is büntették, az akkor 42 éves molnárt. 1911-ben Hencz György „Ólai malmi lakos” malmát felülvizsgálva az engedélyt megadták, miután az árapasztó csatornát a benőtt bokroktól megtisztogatta, és a zsiliptáblákat az előírt emelőlánccal felszerelte. 1913-ban a gazdálkodó Hencz szénapajta építésére kért engedélyt, amihez tervrajzot is csatolt132. Hencz György örökösei telepengedélyt kértek 1938. október 17-én. A kérelmet az örökösök nevében Hencz Mária - „Ólai Hengermalom, Óla külváros” - írta alá. A polgármesteri hivatalnak az ipartestülettel és a tulajdonosokkal folytatott levelezéséből kiderült, hogy erre nem volt szükség, mert a malom csak vízierővel működött, így a vízjog alapján üzemelhet133. Az Újjáépítő magyarokban azt írják róla 1947-ben, hogy a Hencz Testvérek malma. A malom ősi családi tulajdon. Jelenleg Mesterházi Jenő vizsgázott molnármester vezeti, aki a felszabadulás után azonnal elkezdte az őrlést, hogy a közellátás segítségére legyen134. Az 1949-es kimutatás szerint: Cég: Hencz nővérek. Tulajdonos: Hencz nővérek. Kapacitás: 10 q/24 h. Használhatóság: 10. %135. A malom ipari műemlék. Emeletes fa- és téglaépület. Farésze még a XVIII. században épült, azt később bővítették. Két hengerszékkel és két vízszintes malomkőpárral működött. Az épületet és berendezését az Országos Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre. A falumúzeum egyetlen eredeti helyén álló épülete136. Építéstörténetére jól rávilágítanak a vele azonos kori Gömbös-malom ránk maradt fotói. Gömbös-malom (36/183 Zalaegerszeg, Vágóhíd út) Zala folyó Az egerszegi plébánia malma volt. Első ismert említésekor, 1762-ben a Gömbözi- vagy Gömbösi-malom molnára Büki János137. Jelölik az I. katonai felmérés térképén is138. 1826-ban egy adásvételi szerződésben találkozunk Pakó László gömbös molnár nevével, aki a 10-es években az ólai malom molnára volt139 140. 1830-ban Pakó László gömbös molnár és felesége, Szüts Rozália egy házat vásároltak az „Óla felé vezető nagy utca északi során” l4°. 132 MNLZML V.1607. 2802/1911. 133 MNLZML V. 1607. 10971/1938. 134 Újjáépítő magyarok, 1947. 713. p. 135 MNL ZML IV. 433. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 05. 20. 162. sorsz. 136 Göcseji Falumúzeum. Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtára 1979. 131 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Molnárok összeírása 1762. 1381. kát. Coll. IV. Secio XII. 139 MNL ZML Adás-vételek Zalaegerszeg, 1800-1850. II. kötet, 285. sorsz. 653. szám. 140 MNL ZML Adás-vételek Zalaegerszeg, 1800-1850. II. kötet, 380. sorsz. 1024. szám.
