Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
302 Molnár László Zsigér (Egykor különálló település, ma Zalaegerszeg-Andráshida része) Zala folyó Az 1465. április 2-án Besztercebányán kelt oklevelében Mátyás király utasítja a zalavári konventet, hogy Istvánt, a kapornaki bencés apátság kormányzóját iktassa be új adomány címén a kapornaki apátság több birtokába, köztük Zsigér birtokba, az ottani két malommal1551-ben Apátfát és Zsigért (Syger) azonosnak mondják1 2. Az I. katonai felmérés és az 1792-es Tomasich-térkép is jelöli a malmot3. Apátfa (Egykor különálló település, ma Zalaegerszeg-Andráshida része) Az 1465. április 2-án Besztercebányán kelt oklevelében Mátyás király utasítja a zalavári konventet, hogy Istvánt, a kapornaki bencés apátság kormányzóját iktassa be új adomány címén a kapornaki apátság több birtokába, köztük Apátföldébe, az ott található kétkerekű malommal a Zalán4. 1550 körül Szily Albert kapornaki apát panasszal élt, mert Kávási János jobbágyaival betört az Apátfalvi possessioba és az itt lévő 3 kerekű malmot elfoglalta5. 1551-ben Gersei Pethö János és Kányaföldi Kerecseny Mihály a kapornaki konvent előtt tanúsítják, hogy Pató Erzsébet és néhai Szenterzsébeti Térjék Antal fia, Sebestyén, az ő Sövényfalva possessiojuk határain belül, a Zala folyó mellett, ahol sohasem szokott malom lenni, mintegy két éve malmot állított. Ezzel a kapornaki apátságnak emberemlékezet óta Apátfalva, más néven Syger possessioban lévő malmának működését gátolják, amelyet a folyó mozgatni nem tud. Ezzel több, mint 100 forint kárt okoznak. Ha pedig ezért megszűnik a malom, ebből újabb 1000 forint kár adódnék6. 1567- ben az apátfai malmok jövedeleméből egyharmad rész illette a molnárt. Az egyik kétkerekű malom bérlője köteles volt minden két hétben 50 fehér kenyeret, és karácsony táján egy hízott disznót adni az apátságnak. A másik molnárnak minden évben 200 malmi kis köböl lisztet, hetente 50 cipót, karácsonykor szintén egy kövér disznót és egy tál halat kellett adnia. Ha az idő halfogásra nem volt alkalmas, azt 50 dénárral megválthatta. Ekkor az apátfai és zsigéri malmok jövedelme összesen 120 köböl lisztet tett ki7. 1568- 69-ben Apátfán az egyik malom már csak egy kerékkel működött. Ezt Molnár Balázs özvegye bérelte, és évente 100 köböl gabonával - búzával és rozzsal - adózott. A másik molnárt Simon Mihálynak hívták. Az ő adója 150 köböl liszt, és kéthetente 50 cipó volt8. Az 1760 körül készült összeírásban, amelyben a molnárokat vették számba, Macska István és Molnár Márton neve szerepel9. 1 MNL ZML középkori okleveleinek regesztái 66. p. - ZML DL 429. 2 Varga K. Gy. 2011. 164. p. 31. kát. Coll. IV. Sectio XII. 4 MNL ZML középkori okleveleinek regesztái 66. p. - ZML DL 429. 5 Varga K. Gy. 2011.97. p. 6 Varga K. Gy. 2011. 164. p. 7 Varga K. Gy. 2011.98. p. 8 Varga K. Gy. 2011.98. p. 9 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k.
