Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)

Horváth Sándor: Nyőgér és környéke történetéhez és néprajzához

288 Horváth Sándor Még abban az esztendőben állíttatott fel e kápolna. A következő esztendő karácsonya előtt pedig elhunyt „Timár Erzse” is39. Vélhetően szíve hasadt meg hét fájdalmában, hét gyermeke elvesztése miatt. A „Peléh Isten”-ek egykori állíttatásáról is fennmaradt egy irat. A gyertyánosiak a szombathelyi „bá- gyogosnál” (bádogosnál) rendeltek meg egy feszületet és takarást a fakeresztjükre. 1847. február 6-án készült az a felszólítás, amelyikkel a bádogostól kérik vissza az előleget, mivel a bádogos nem végezte el a feladatát. A cédula végére Mayer bádogos saját kezűleg írta oda: „Elusvédra bizonyossan megkiszül arra kettőt kell csinyálnom.” Ez lenne tehát a legrégebbi ismert adat gyertyánosi keresztállításról. A keresztalapítványok között e településen csak 1889-ből jegyezték fel az első tételt. Összesen 28 kegyes alapítványt írtak össze e plébánián. Az eddig feltárt adatok alapján azonban ennél több út menti szakrális emléket készíttettek az 1930-as évekig: Nyőgéren 13 (ebből kettő nem adatolható helyen állt), Bejcen 12, Sótonyban 8, Gyertyánosban 6 kereszt, illetve szobor állt. Javarészt kőkeresztek voltak; Tódi Imre 1870-ben tett alapítványa „emlékmü”-re vonatkozik, egy 1900-ban és egy 1901-ben tett alapítvány nyőgéri Mária-szoborhoz tartozott - ezek egyike lehet a Nyőgér és Beje közötti, másika az orvos lakóháza kertjében álló szobor alapja. Az amerikás sótonyiak 1906-ban a Szentháromság-szobor fenntartására létesítettek alapot. A gyertyánosi Újhegyen egy Mária Magyarország Nagyasszonya szob­rot emeltek a két világháború között, s 1935-ben a bejei szőlőhegyen fakereszt készült korpusszal. E sok út menti szakrális emlék a környék lakóinak mély vallásosságáról tanúskodik. Papok a nyőgéri plébánián és a plébániáról A nyőgéri plébánia legizgalmasabb személyiségű papja egyértelműen Königmayer Károly Miksa volt. Szombathelyen született 1818. júl. 4-én, szülei János és Donászy Julianna voltak. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen olyan fiatalon fejezte be, hogy annak befejeztével még nem volt felszentelhető. Előbb a kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház segédgondnoka lett (1838. nov.-1839. jún.), majd Skublics József családjánál Zalabesenyőn nevelő volt (1839-45). 1841-ben szentelték pappá és 1845-ben már Nyőgér plébá­nosa lett. 1863-tól volt Zalaegerszeg plébánosa, valamint kerületi esperes és tanfelügyelő. Zala vármegye 1847-ben táblabírájává választotta. 1868-ban madocsai címzetes apát, 1873-ban székesegyházi kanonok, 1874-ben pápóci perjel, 1876-ban őrkanonok, 1883-ban vál. tribunici püspök, 1886-ban éneklőkanonok, 1891-ben olvasókanonok lett. 1861-ben - tehát még nyőgéri plébánosként -, másodszor pedig 1881-ben országgyűlési képviselő volt. Szabó Imre szombathelyi püspök halálakor a király őt terjesztette fel püs­pöknek, ezt azonban a Szentszék elutasította. 1892. június 22-én hunyt el Szombathelyen. Königmayer elismertségének korabeli példáiból kiemelhető, hogy 1860-ban Széchenyi István gróf temetésén, 1876- ban Deák Ferencén mondott gyászbeszédet, és ő szentelte be Festetics György földi porhüvelyét. Zichy Antónia kérésére útnak eredt, hogy kiderítse, hova szállították, s mi történt férjével, az ország első felelős miniszterelnökével, Batthyány Lajos gróffal. Gróf Batthyány Lajosné Zichy Antónia így emlékezett meg erről: „Königmayer (most kanonok Szombathelyen) 14 nap múlva jött csak vissza, nem tudott nekem egyebet mondani, minthogy Lajos Bicskére ment a küldöttséggel, és hogy onnét valószínűleg Olmützbe 39 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (=MNL VaML) A nyőgéri plébánia anyakönyvei

Next

/
Oldalképek
Tartalom