Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Horváth Sándor: Nyőgér és környéke történetéhez és néprajzához
282 Horváth Sándor gratulantur et exultantur)”7. Ebből arra következtethetünk, hogy valóban nyőgéreket, katonai elemeket telepített le a szomszédban Kun László, s a közelükben fekvő falu lakóit királyi serviensé léptette elő. A két település szolgálhatta általánosságban a Rábán való átkelés ellenőrzését Ikervárnál. A „Gemini castellum”-ban, tehát Ikervárott töltötte karácsonyát 1073-ban Salamon király; a várakat a Rába és a Csörnös (Herpenyő) árterében építették fel. (Napjainkban Rózsadomb és Fazékdomb néven ismert.)8 A helyi népetimológia úgy véli, hogy a falu neve összefügg a nyögéssel, mert nyögve hordták a völgyben lévő kútból a faluba a vizet9. Korai történeti adatok A helyi történeti monda szerint Mátyás király vadászat közben megpihent a Rába menti, vasi Nyőgéren és a kíséretében lévő Joó családnak, továbbá a szintúgy őt követő, csehországi kedves apródjának, Desicsnek ajándékozta a falut10 11. E vezetéknevek valóban megtalálhatók a településen, de korai megjelenésük nem igazolható. A Desics szláv név ugyan, de inkább horvát vagy szlovén eredetűnek tűnik. Ugyanakkor az egyik legkorábbi nyőgéri adat 1313-ból való. Kőszegi Miklós királyi tárnokmester előtt osztoznak Imre és Egyed, Paris fiai többek között Káld, Jeli és Herény birtokokról. Megállapodnak abban, hogy pereiket lezárják, újat nem indítanak, ha valaki ezt mégis megtenné, akkor 100 máriást fizet előtte. Végül a vasvári káptalantól privilégiumot kérnek. - 1313. december 13-án, Nyőgérben kelt az okirat". Ennél korábbi Sótony említése: 1273-ban - „Solthon” alakban - a Kanizsai család birtokaként jegyezték fel, akiknek a településen 33 portája volt12. 1390-ben ugyanitt a Kanizsai család 40, a plébános 1 portát birtokol13. Beiczről van a legkésőbbi első információnk, amelyik nyomán azonban rögtön kérdést fogalmazunk meg: vajon mi az oka a korai elpusztásodásnak? Mert Beicről 1342-ben ezt említették meg: „Preterea possessionem ipsorum Beych nominatam vacuam et nunc habitatoribus destitutam si populari facéré possent, simul cum omnibus alys eorundem”. Azaz: Beych lakatlan, birtokosai, lakói elhagyták14. Majd az 1492-es urbárium szerint nagy a pusztásodás mind Nyőgérben, mind Sótonyban: Nyőgérben a déli és a nyugati falurészen 3 lakott negyed telek van, továbbá 8 puszta, Sótonyban pedig a falu déli részén csupán két féltelek lakott, a déli és a keleti részen pedig 10 elpusztásodott negyedtelek található15. 7 Varga János: A királyi serviens. Levéltári Közlemények 77 (2006) 3. (1-103.) 78. 7 Kiss Gábor-Tóth Endre: Adatok a nyugat-dunántúli korai magyar gyepű topográfiájához. In: Fülöp Éva-Kisné Cseh Julianna (szerk.): Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. /Tudományos Füzetek 11./Tata, 1999. 8 9 A Délnyugat-Dunántúl mikrotájai kérdőívre adott válaszok. 10 A Délnyugat-Dunántúl mikrotájai kérdőívre adott válaszok. 11 Kristó Gyula: Anjou-kori Oklevéltár. III. 1311-1314. Bp.-Szeged, 1994. 287. 640. sz. 12 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. A m. tud. akadémia megbízásából. 1894. Budapest, II. k. 793., valamint Urkundenbuch II. 64. 13 Csánki Dezső 1894. II. k. 780. 14 Nagy Imre-Páur Iván-Ráth Károly-Véghelyi Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius II. (Győr, 1865.) 78. 15 MNLUC 87:31.
