Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Béres Katalin: A tófeji díszmű-kerámia
A tófeji díszmű-kerámia 265 tottak elő díszmű-kerámiát32. A legnépszerűbb termékek a különféle vázák és kaspók voltak. A vázákból számtalan fajta készült: kicsi és nagy, klasszikus vonalú, gömb, vagy lapított gömb alakú, széles és szűk, vagy ferde szájú, füles és kétnyakú, hengeres és elliptikus testű, sima és rücskös felületű. Külön műfajt képeztek a padlóvázák, amelynek ugyancsak több változata született, az amfora alakútól a hengeres testűig. Ezeket méretük miatt nem a gázfűtésű, hanem elektromos kemencében égették ki. A hatvanas, hetvenes évek jellemző lakásdísze volt a japán eredetű ikebana tál, amelyből Tófejen is többféle változat készült. De gyártottak hangulatlámpákat, a 80-as évek elején óraszámlapokat is. Ez utóbbiból - egyedül az üzem termékei közül - egy kisebb szériát külföldre is exportáltak33. Ajándéktárgyként nagy sikert arattak a vázából, hamutálból, kínáló tálból összeállított szettek. A hetvenes években megjelentek a figurális tárgyak is, a ceruzatartónak használt lyukas hátú sün, ebből két változat is készült, valamint a teknősbéka. A dísztárgyak mellett kezdettől fogva háztartási kerámiák is készültek az üzemben. Többféle kávéskészletet, likőrös- és boros-készletet vittek piacra. A színes, tetszetős darabok jól mutattak a szekrénysorok vitrinjeiben, használni azonban nem nagyon lehetett őket. A kávéscsészékbe öntött forró ital hatására a belső máz megrepedezett, a folyadék sok esetben átszivárgód a kerámia falán. Az esőcsepp alakú, csíkos díszítésű, látványos mokkás-készlet csészéjének apró fülét alig lehetett megfogni, vastag fala miatt pedig nem szívesen ittak belőle. Ezen problémák folytán a háztartási kerámia csak kisebb hányadát tette ki a kerámiaüzem termékeinek. Az egyre gyarapodó, változatos formájú díszkerámiákat - 1977-ben már több mint 300 félénél tartottak34 - az 1980-as évek elejéig folyamatosan gyártották. Ebben az időszakban az üzem nem foglalkoztatott hivatásos formatervezőket, a tófeji termékeket a Czugh család tagjai tervezték. Az üzem vezetői Czugh János és Dezső, János leánya, Meglécz Gyuláné Czugh Éva, valamint Dezső fia, Czugh Miklós elképzeléseit valósították meg a gyártás során. Formaviláguk mindenekelőtt a népi fazekasság mintakincséből, a kortárs iparművészet új, friss, könnyed stílusú termékeiből, valamint Nyugat-Európából a vasfüggönyön át bekerült szaklapok mintáiból táplálkozott. Alkalmanként más, ügyes kezű munkások, gipszforma-készítők ötleteit is megvalósították. A hatvanas évek elején Zalaegerszegen töltötte katonaidejét Farkas Róbert35, aki rendszeresen bejárt a Zalaegerszegi Cserépkályhagyárban dolgozó, képzőművészeti főiskolát végzett Németh Jánoshoz, aki ott saját tervező, kísérletező műhelyt működtetett. A fiatal művész szívesen foglalkozott az ügyes kezű fiúval, aki leszerelése után a tófeji üzembe került. Ide vitte magával a Németh János által tervezett bikás tál motívumát, ami ezután névtelenül, tófeji kerámiaként, nagy sikert aratott. Nemcsak az otthonok, hanem közintézmények, óvodák, bölcsődék, tanácsházák tereit, folyosóit díszítették vele. Az 1980-as évek elején a tófeji kerámiaüzem a termékskála és a gyártás korszerűsítésére kényszerült. Mivel a termékek az 1960-as, 70-es évtizedek ízlésvilágát tükrözték, erre az időre erősen divatjamúlttá váltak, így a kereslet is megfogyott irántuk, eladhatatlanok lettek. A rikító színű kerámiák már nem illettek bele a nyolcvanas évek elejének fehér-bézs és sötétbarna színvilágú enteriőrjeibe. A termékváltást az is indokolta, hogy a 80-as évek elején több ólommáz-mérgezés is történt az országban, amelynek nyomán a korábban használatos ólommázas használati tárgyak forgalmát betiltották. Az egészségre 32 Tófej a zalai kerámiaipar és csempegyártás fellegvára. (Bemutatkozik a Kerámia és Cserépkályhagyár 11.) Zalai Hírlap, 1971. szept. 9. 7. p. 33 Novák László, a tófeji kerámiaüzem nyugalmazott kereskedelmi vezetőjének szíves közlése. 34 http://www.europhoto.eu.com/heux/?detail=l&sogl=mtiC__SK19760409024 (Letöltve: 2015. márciusl8.) 35 Farkas Róbert életútját pontosan nem ismerjük. A történet Czugh Mária és Németh János keramikusművész szíves közlése.
