Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Béres Katalin: A tófeji díszmű-kerámia
A tófeji díszmü-kerámia 261 igazgató, elfogadva az ötletet, a Zala megyei Tanács jóváhagyásával feltámasztotta a tófeji üzemet, s a helyi agyag vagyonra, a téglagyárban bent lévő földgázra, valamint a jó szállítási lehetőségekre9 alapozva, új termelési profilt alakítottak ki, ezzel Zala megyében addig ismeretlen iparágakat honosítottak meg10 *. Az új üzem azonban nem kapott önállóságot, hanem a Zala megyei Kerámia és Betonáruipari Vállalat egyik üzeme lett". Vezetésére a Vas megyei Magyarszombatfáról hívtak kiváló szakembereket, Czugh Jánost12 és Czugh Dezsőt13. A fivérek, mindketten a fazekasmesterség népi iparművészei, 1951-ben hozták létre Magyarszombatfán a Fazekas Háziipari Szövetkezetét, amely 1953-tól már kerámiagyárként működött. Nemcsak a népi fazekasságot művelték magas színvonalon, hanem komoly tapasztalatokat szereztek üzem- és munkaszervezésből, formatervezésből, a tömegtermelés technikáinak (öntés, gépi korongozás) alkalmazásából. Az 1956-os forradalom helyi eseményeiben való részvételük miatt (ahol egyébként semmi rendkívüli nem történt), 1957-ben letartóztatták, majd perbe fogták a testvéreket. Büntetésül a vizsgálati fogságban töltött időt rótták ki rájuk, fellebbezésük nyomán azonban 1958 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság felmentette őket14. Mindketten visszatértek a magyarszombatfai gyárba, ahol pozícióikat már mások, hozzá nem értő személyek foglalták el. Az ebből adódó feszültségek miatt nehéz éveket, szakmai kudarcokat éltek meg a vállalatnál. Ekkor, 1963-ban érkezett a zalai felkérés a tófeji üzem létrehozására. Mivel felmondásuk után sem akarták elengedni őket Magyarszombatfáról, önkényesen kiléptek a gyárból, s 1964 áprilisában kezdték meg a munkát Tófejen15. Családjaik átköltözésére Czugh János leánya, Mária, így emlékezett: „... ’64-ben fölkerekedett a család és elköltöztünk Tófejre. Ez egy nap alatt zajlott le. Egy teherautóra fölpakolták Dezső bátyáméknál a bútort, aztán nálunk, aztán a gyerekeket a teherautó platóra, és indultunk Zalába. Augusztusi időpont volt, iskolakezdés előtt. A műhelyt egy más időpontban költöztették el. A két család egy teherautóval költözött és Tófejen egy kétszobás lakásban helyezkedtünk el. Az egész család, a két testvér és a családjaik. (...) öt gyerek és négy felnőtt.. .”16. Czugh Dezső lett a tófeji üzem vezetője, János itt is a főművezetői tisztet töltötte be. Irányításukkal megkezdődött az egykori téglagyár átépítése, s egy évvel később megindult a termelés. A népi fazekasságtól sem szakadtak el, az üzem mellett kis műhelyt építettek, ahol szabadidejükben folytatták nép- művészeti tevékenységüket, a hagyományos fazekasságot. Zalaegerszegre költözésük után külön-külön saját műhelyt hoztak létre, amely bemutatóteremként is szolgált17. 9 A téglagyár előtt haladt el, és ott volt a tófeji megállója az egykori Ukk-Csáktomya vasútvonalnak, amely 1947 után Zalaeger- szeg-Rédics vonallá rövidült. 10 Takács, 9. p. " A Zala megyei Kerámia és Betonáruipari Vállalat a tófeji mellett magában foglalta a zalakomári mozaiklapot és betonárut gyártó üzemet, a sümegi mészkőőrlőt, a gutorföldei mészégetőt, és a zalaegerszegi elektrokerámia- és lámpafej-készítő, valamint a sírkőüzemet. 12 Czugh János (1917-1993) fazekasmester, népi iparművész, a Népművészet Mestere. 1934-től rendszeresen szerepelt kiállításokon. A magyarszombatfai kerámiagyár, majd 1964-től a tófeji üzem főművezetője. 13 Czugh Dezső (1925-1995) fazekasmester, népi iparművész, a Népművészet Mestere. 1964-től 1979-ig a tófeji kerámiaüzem vezetője. 14 Czugh János és Czugh Dezső 1956-os szerepéről lásd: Interjú Czugh Máriával. Göcseji Múzeum Adattára, Moldova György: Az Őrség panasza. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=l&origOffset=-l &docId=384&secId=34223&qd- cId=3&libraryId=-l&filter=Moldova+Gy%C3%B6rgy&limit=1000&pageSet=l 430-436. p. (Letöltve: 2015. márc. 18.) 15 Lásd. Moldova idézett műve. Czugh Mária visszaemlékezése szerint már korábban, 1958-ban kiléptek az üzemből, s házuk udvarán hoztak létre fazekasmühelyt, termékeiket piacokon, vásárokon árusították. 16 Interjú Czugh Máriával. Göcseji Múzeum Adattára 17 Czugh János műhelye Zalaegerszegen a Mártírok útja 4L szám alatt volt, öccse az 1979-ben létrehozott Fazekasházban élt és dolgozott.
