Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Béres Katalin: A tófeji díszmű-kerámia
ZALAI MUZEUM 22 2015 259 Béres Katalin A tófeji díszmű-kerámia Az ötvenes évek igénytelen és sivár szocialista realista tárgyi világa után — amelynek dísztárgyai az általános szegénység miatt alig jelentek meg az átlagpolgár otthonában - a kádári konszolidáció hatása kiterjedt a lakáskultúra területére is. A lakásépítések megindulása, s az életszínvonal lassú emelkedése új igényeket teremtett. Már nemcsak a legfontosabb lakberendezési tárgyak megvásárlására jutott pénz a társadalom egyre szélesebb rétegeiben, hanem az otthonokat barátságosabbá, hangulatosabbá tevő új típusú dísztárgyak megvásárlására is. Napjainkban ezek a tárgyak, köztük a hatvanas, hetvenes évek jellegzetes díszmű-kerámiái - a kutató- és gyűjtőmunka jelenkorra történő kiterjesztésével - megjelentek a múzeumi raktárak polcain és a kiállításokon is. De nemcsak a múzeumok gyűjtik ezeket a sajátos formavilágú, színű és díszítésű darabokat, növekvő értékük van a bolhapiacokon, internetes piactereken, megjelentek komoly aukciós oldalakon, sőt magán- gyűjtemények is kialakultak már belőlük. 2008-ban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, Kiss Imre Keramika Kádárika címmel időszaki kiállításon mutatta be saját kollekcióját1. A kurátor bevezetett egy új fogalmat is e kerámiák és egyéb korabeli tárgyak stílusának meghatározására - a Szoc Deco-t - az elnevezéssel arra utalva, hogy véleménye szerint a kádári tárgykultúra gyökerei az Art Deco korszakában keresendők2. A szocializmus évtizedeiben készült kerámiák magas művészi színvonalú darabjait elsősorban Gorka Géza, Gorka Lívia, Gádor István munkái fémjelzik, de a hódmezővásárhelyi, bodrogkeresztúri, magyar- szombatfai, sárospataki vagy a tófeji kerámiaüzemekben készült, tömegigényeket kielégítő, sorozatban gyártott vázák, kaspók, tálak, különféle készletek is az 1964-ben létrehozott Képző- és Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett termékek voltak, ahol a zsűrizést igazoló címke nem elsősorban az esztétikai minőséget mutatta, hanem sokkal inkább a gyártók szándékát a giccsadó befizetésének elkerülésére3. A szocializmus évtizedeiben Magyarországon gyártott, lakossági igényeket kielégítő díszmű-kerá- miák egyik legismertebb és jellegzetes színvilága alapján könnyen felismerhető fajtája a Zala megyei Tófejen készült. 1965-től 1985-ig gyártottak itt díszmű-kerámiákat, húsz év alatt közel ötszáz féle termék, dísztárgy és háztartási kerámia készült az üzemben, amelyek egy része ma is megtalálható az idősebb generációk otthonaiban, eredeti környezetében, a közgyűjteményekbe kerülők pedig a muzeali- zálódás útjára léptek. 1 http://www.mkvm.hu/index.php?p=list&id=45&tbl=kiallitas (Letöltve: 2015. márc. 18.) 2 http://kultplay.hu/2008/10/15/title_264 (Letöltve: 2015. márc. 18.) 3 Interjú Czugh Máriával. Göcseji Múzeum Adattára
