Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918
Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914-1918 237 majd kiképzését követően a keleti harctérre vezényelték. Itt rövid harctéri tartózkodása alatt orosz hadifogságba esett. A visszaemlékezések szerint Murmanszk környékén raboskodott, ahol földműveléssel és pásztorkodással foglalkozott. Hatévnyi megpróbáltatás után az 1920-as évek elején tért haza Zalatárnokra. Utóbb megnősült és szülőfalujában alapított családot. Felesége Pálfi Erzsébet (hk. Zalatárnok, 1929. május 15.). Toplak István 69 éves zalatárnoki lakos szóbeli közlése (2014). (31. kép) TOPLAK JÓZSEF (Zalatárnok, 1895. március 3. - Zalatárnok, 1969. április 12.) gyalogos. Toplak István testvérbátyja. Foglalkozása földműves, a mozgósításkor még nőtlen, zalatárnoki lakos. 1915-ben sorozták be honvédelmi szolgálatra a m. kir. 20. honvéd gyalogezred állományához, majd kiképzése után az olasz arcvonalra irányították. Itt 1917. július 1-jén a kostan- jevicai62 csatában személyes bátorságával tűnt ki, amiért Bronz Vitézségi Eremben részesült. 1918 nyarán részt vett a piavei offenzívában. Önfeláldozó szanitéc szolgálataiért Kisezüstöt kapott. A háború után megnősült, és szülőfalujában alapított családot. Felesége Pálfi Franciska (hk. Zalatárnok, 1923. január 24.). R. Közlöny 1918. április 20. (52. sz.) 1347. o., 1919. október 11. (78. sz.) 1557. o. TÓTH FERENC (Zalatárnok, 1898. március 8. - ?) népfelkelő gyalogos. Apja Tóth János földműves, anyja Bicsák Terézia. Foglalkozása földműves, hadba hívása idején még nőtlen, zalatárnoki lakos. Ragadványneve: Rajkó. Bevonult 1916. augusztus 21-én a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez, majd a m. kir. 5. honvéd gyalogezred kötelékében teljesített frontszolgálatot az olasz arcvonalon. Az isonzói csatákban bátor magatartásával tűnt ki. 1917. március 5-én Nagyezüst, június 10-én pedig Bronz Vitézségi Eremben részesült. 1918 júniusában a Piave menti csaták egyik élharcosa. Június 11-én újabb hősiességéért kiérdemelte a II. osztályú Vitézségi Érmet. Június 15-én a Piave folyón való átkelés során megsérült, és a háború végéig kórházi gyógykezelésre szorult. A leszerelése utáni években elkerült a faluból. Felesége Kovács Mária (hk. Csorna, 1930. február 28.)., HL LKJ 45219. TÓTH FERENC (Zalatárnok, 1878. november 5.) tüzér. Apja Tóth János földműves, anyja Becs Verona. Foglalkozása földműves, nős Salamon Rozáliával, kétgyermekes, zalatárnoki lakos. Ragadványneve: Tálos. A Nagy Háború idején 1915-ben hívták be katonának, majd a cs. és kir. 131. tüzérezred 2. ütegénél, mint hajtótüzér, teljesített hadi szolgálatot az olasz arcvonal legnagyobb csatáiban, az Isonzó és a Piave menti harcok legvéresebb küzdelmeiben. Hősi halált halt az osztrák-magyar haderő utolsó támadó hadműveletében a Montello-fennsík63 elleni roham alkalmával, 1918. június 18-án. Eltemették a Colle della 31. kép: Toplak István népfelkelő gyalogos (mellette ismeretlen fiú), 1916-ban (a fotó eredetije Toplak István tulajdonában). 62 Ma Kostanjevica na Krasu. Település Délnyugat-Szlovéniában, az Isonzó völgyében, Görz (Nova Gorica) környékén. 63 250-300 méter magas, 10 km hosszú és 4-5 km szélességű, azaz hozzávetőleg 40-50 km2 kiterjedésű hegy a Piave folyó déli oldalán.
