Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)

Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918

Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914-1918 227 Károly Csapatkereszt viselésére jogosult, majd november l-jén, 1918. január 1-i ranggal, kinevezték tartalékos zászlóssá. Ez idő tájt átvezényelték a cs. és kir. 105. gyalogezredhez, majd július 2-án az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért kiérdemelte a Bronz Vitézségi Érmet. Az összeomlás előtt, 1918. augusztus l-jén, november 1-jei ranggal előléptették tartalékos hadnagy- gyá. Leszerelése után visszakerült Zalatárnokra, majd 1926-ban Füzvölgyre került, községi tanítónak. KA MBA 841226., HL Málly Géza tiszti anyakönyvi lapja 55722., BÉKÁSSY 1930, 266. o., (18. kép) MÓNOK JÁNOS (Zalatárnok, 1884. december 12.) népfelkelő gyalogos. Apja ismeretlen, anyja Mónok Katalin. Foglalkozása cseléd, nős Kiss Rozáliával (hk. Zalatárnok, 1911. október 29.), kétgyermekes, zalatárnok-rókaházi lakos. Tényleges katonaide­jét a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezrednél töltötte. A hábo­rú kitörése után bevonult, 1915. február 15-én, anyaezredéhez, Nagykanizsára. Innét a keleti arcvonalra került, ahol 1916. június 28-án az oroszok elleni támadásban súlyosan megsebesülve el­tűnt. Nagy Antal gutorföldei lakos, volt rajparancsnoka vallomá­sa szerint mellette fekvő helyzetből hanyatt vágódott vérző fejjel. A Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság 1927. január 27-én Pk. 6718/1926/4. sz. végzéssel holttá nyilvánította. Az elhalálozás megállapított idő­pontja 1919. december 31-e. Bejegyezve 15/1927. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Neve sze­repel a hősi emléktáblán. KA FK Man Joh. 31 - Manaki J. 146., Akvi ir. 142/1917., B. Közlöny 1926. december 10. (282. sz.) 2. o. NAGY JÁNOS (Zalatárnok, 1887. június 8.) honvéd. Foglalkozása földműves, nőtlen, zalatárnoki la­kos. Apja Nagy Ferenc juhász, anyja Matyók Rozália. Bevonult az első mozgósításkor a m. kir. 20. honvéd gyalogezred 2. pótszázadához és ezredével az orosz frontra került. 1915. június 27-én hősi halált halt a lowczai52 nagy ütközetben. Halálát Lachar Ferenc bajtársa tanúsította. Temetését a csata helyszínén Kovács József tábori lelkész celebrálta. Halálesete bejegyezve a BM 50592/916. sz. értesítése alapján, 12/1917. sz. alatt a zalatárnoki halotti anyakönyvbe. Neve szerepel a hősi emléktáblán. KA TK Nagi Geo. 712., HL 20. honv. gye. h. ak. 1915. PANKASZ KÁLMÁN (Zalatárnok, 1892. április 22. - Zalatárnok, 1965. október 31.) honvéd. Apja Pankasz László földműves, anyja Lóránt Rozália. Foglalkozása földműves, a mozgósításkor még nőt­len, zalatárnoki lakos. Sorhadi szolgálatra 1912-ben vonult be a cs. és kir. 48. gyalogezredhez, majd a háború kitörésekor, mint tényleges katona, 1914. augusztus 13-án az orosz frontra menetelt. Az 1916- os román offenzíva alatt a Békás-szorostól délre eső állóháború során, augusztus 10-én, megsebesült. Gyógykezelését követően, 1917. február 12-én ismét a harctérre ment. A fent nevezett területen lefolyt 1S. kép: Málly Géza zalatárnoki kántortanító, a 44. közös gyalogezred egyik hős hadnagya még a háború kitörése előtt, 1912-ben (Bekő Tamás magángyűjteménye). 52 Orosz-Lengyelország.

Next

/
Oldalképek
Tartalom